Apollo 11 – ötvenedik évforduló
Tele van a világsajtó az Apollo 11 küldetéssel, 50 év telt el és valljuk be – ez volt az első lépés egy idegen égitesten. De valóban szükséges volt?
Írtunk róla sokszor, lentre berakom a linkeket, hátha a megmaradt két olvasónkból valakit érdekel.
Nagyjából közismertek a számok, négyszázezer ember dolgozott a projekten, odaértek, hoztak kőzetmintákat, ugráltak, amerikai zászló, tök jó.
Ez volt ötven éve. Azóta pedig szinte semmi.
Azt sem sokan tudják, hogy John F. Kennedy a beszéde első verziójában a Mars meghódítását adta volna elő, úgy kellett lebeszélni, hogy elég lesz a Hold. Százszoros költségvetéssel sem sikerült volna.
Ezt így mai fejjel elképzelni, hogy ott volt a hidegháború, az amerikai elnök feszült a szovjet főtitkár ellen és bedobta a semmire az utasítást: irány a Hold? Nem volt még jóformán emberes orbitális űrrepülésük sem. Az első asztronautájuk jutott ki szuborbitális pályára.
Persze később több gond is akadt, például nem állt rendelkezésre sem rakéta, sem űrkabin, csak egy meggyőződés, hogy meg lehet csinálni.
Meg is lehetett.
Viszont van egy elhallgatott fordulata a történetnek. A ruszkik korábban értek oda. Simán megtrollkodták.
Az Apollo 11 küldetés célja az volt, hogy kőzetmintákat gyűjtsenek és hozzák szépen vissza a Földre.
Ugyanez volt a szovjet Luna-15 célja és Michael Collins, Buzz Aldrin valamint Neil Armstrong előtt két nappal pályára álltak a Hold körül. Kettő órával az Apollo 11 előtt begyújtotta a leszálló rakétáit a szovjet űrszonda, de végül nem járt sikerrel. Nem sokon múlott, a retrorakéták (leszálló hajtóművek) nem voltak megfelelően kalibrálva a tervezett területhez, összezavarta a leszálló radart a felület kőzetvilága és domborzata.
A Luna-15 egy nem emberes küldetésben szerzett volna kőzetmintákat, és végül ugyan nem lett sikeres, a Luna-16 viszont visszahozott egy évvel később kőzetmintákat, valami 116 grammot.
Hogy mi a különbség? Ég és föld.
A Luna projekt költségvetése és emberi erőforrás igénye töredéke volt az Apollo küldetéseknek. Eldobhatóra tervezték, ha nem sikerül, hát nem, küldjük a következőt. Emberes küldetéseknél ez megengedhetetlen.
Van még egy érdekessége a sztorinak. Frank Borman, a NASA képviseletében egy hetet vagy valamivel többet töltött el a szovjet űrkutatási központban, ő volt az Apollo 8 küldetés parancsnoka. Az amerikai hatóságok a személyes közbenjárását kérték, hogy ne legyen interferencia az Apollo 11 és a Luna-15 között a kommunikációs csatornákban.
Borman irodája és a Fehér Ház is kapott megerősítést arról, hogy a szovjetek nem fogják megzavarni az emberes holdraszállási kísérletet.
Ez volt az első alkalom, amikor közvetlenül összekapcsolták a két nagyhatalom Holddal kapcsolatos űrprogramját és nem egymás ellen dolgoztak.
Linkek:
