Az olaszok már Norvégiába is betették a lábukat

Emlékeztek rá, hogy az ősbűnt, az ananász pizzára helyezését egy olasz követte el Amerikában?

Ezzel párhuzamosan az aljas, bajszos kis vízszerelők Északon is komoly aknamunkába kezdtek, és a természeti adottságokat kihasználva Norvégiát rászoktatták a gyorsfagyasztott pizzára. Az országban mindössze 5,3 millióan élnek, ennek ellenére évente körülbelül 47 millió mirelit pizzát fogyasztanak, ezen belül is különösen kedvelik a Grandiosa márkát, amelyet sokan norvégikumnak és nemzeti büszkeségük egyik alapjának tartanak. Egy 2004-es felmérés szerint a lakosság mintegy ötöde tekint a Grandiosa pizzára nemzeti ételként.

A hetvenes évek előtt Norvégiában nem igazán ismerték a pizzát, ekkor nyílt meg az első „komoly” pizzéria Oslóban – később persze ebből is lánc lett, a Peppes mára az ország legkedveltebb pizzalánca. Úgy tűnik, a norvégok kényelmes népek, ugyanis általában nem szórakoznak azzal, hogy különválasszák a különböző gyorséttermi műfajokat, így gyakori, hogy egy üzletben működik a helyi kebabos és a pizzéria, ami elég érdekes receptekhez vezetett – állítólag nem ritka, hogy feltétként kebabhúst raknak az alapra, a biztonság kedvéért megpakolják sült krumplival, és béarni szósszal öntik nyakon az egészet, de nem ritka a darált rénszarvashússal vagy raguval készülő pizza sem. Oké, értem én, hogy sötét van és ingerszegény a környezet, de ha ezek után egy ananászos-rénszarvasos pizzát raknának elém sült krumplival a tetején, nekem sem tűnne annyira hülye ötletnek a templomgyújtogatás.

A mirelit pizza szintén a hetvenes években indult diadalmenetre az országban, a Grandiosa egy vezetője szerint úgy, hogy nem csak a népesség többsége élt boldog homályban a pizzával kapcsolatosan, hanem a gyártó cég is. Az alapkoncepció az volt, hogy hozzanak létre egy valami tésztára rakott izét, ami elég nagy és kiadós ahhoz, hogy egy család megvacsorázhasson belőle. A számítás bejött, az eredeti recept, amelyben paradicsomszósz, Jarlsberg sajt és paprika szerepel, még mindig népszerű a fogyasztók körében, akadnak olyanok is, akik még a karácsonyi menübe is beépítik. Ami már tényleg hihetetlen: 2006-ban megjelent egy kislemez is, amelyen a Grandiosát dicsőítették, ez nyolc héten át vezette a slágerlistákat (bár ez egy olyan országban, ahol egy Satyricon-szám is hasonló bravúrra volt képes, tulajdonképpen nem is annyira különös).

Jól hangzik ez a pizza-imádat, szép a történet a családi vacsoráról és a karácsonyi menüről, de az Atlas Obscura által megkérdezett norvég szerint a termék népszerűségének sokkal egyszerűbb okai vannak: elbaszottul másnaposan is el lehet készíteni.

(Atlas Obscura)