Bye-bye 2021 – B.Ú.É.K. 2022

Ritka turbulens időszak áll mögöttünk a globális pandémia második évének végén.

A sokadik hullám során ki-ki a saját habitusa és vérmérséklete szerint mostanra feltehetően megtanult együtt élni a folyamatosan változó körülményekkel, előírásokkal, korlátozásokkal.

Nem is érdemes további szavakat vesztegetni erre, a híreket úgyis követi, akit érint vagy érdekel.

Az óév vége, az újév kezdete hagyományosan társasági ünnepléssel zajlik, a fiúk a lányokkal táncolnak reggelig. Az izoláció ugyan ezt ellehetetlenítette, de egy szólót bármikor elő lehet adni otthon a négy fal között. Úgyhogy lássunk is neki, ahogy régesrég Anikóval és Lecsóval:

Természetesen nem csak a bálozásról szól az évzáró időszak, már az 1899-es évben is feljegyezték, hogy a kulináris élvezetek sem maradhatnak el. Olyan leányos házba érdemes menni az ifjaknak múlatozásra, hol a süteményes tepsi alját nem kozmálják oda és a partiképes legények tízszer megnyalják az ujjukat a zsírosabb étkek elfogyasztása után.

A szilveszteri kulinária tiltások és népi szokások konszenzusaként nagyjából arról szól, hogy ilyenkor halat enni egészen biztosan nem szabad, mert elúszik vele a jószerencse, tíikot és szárnyas jószágokat pedig végképp nem, mert azok pediglen hátrafele kaparnak, a malac ezzel szemben előrefele túr.

Úgyhogy az a minimum, hogy ha malacot nem is veszünk egészben vagy negyedben (bár kapható a nagyközértek kínálatában is), egy nagyobbacska bőrös koncot mindenképp érdemes odarakni ízlés szerint sülni-főni, ki tudja, hátha egyszer tényleg bejön és malacunk lesz.

Ugyancsak elmaradhatatlan kelléke az év háztartási méretű gasztroéttermiségi zárásának a lencse, hiszen attól az újévben tutira pénz áll a házhoz.

Adekvát válasznak tűnik a feszítő kihívásokra a bőrös malachús és a lencse kombinálása, ezért most megmutatjuk az utat a majdnem tökéletességhez.

Az évzáró lencse egyik legegyszerűbb elkészítési módja:

Vegyünk egy fél kiló lencsét, öblítsük át, válogassuk ki a töreket és csattanó maszlaggyanús összetevőket, aprókavicsot, majd áztassuk be hideg vízben.

Amennyiben akad a hűtőben füstölt ízesítés, úgy mint szalonnabőr vagy maradék szárazkolbász, adjuk hozzá. Egy egész vöröshagymát héjjal együtt vagdossunk be a bajszos végétől háromnegyedéig a szára irányába és azt is tegyük bele az áztatóvízbe, két-három babérlevéllel.

Tegyünk fel főni egy csontos-bőrös alsó csülköt, ebből bármi lehet később, mert lassú tűzön elkészíthetjük kifőzve, de választhatjuk akár a főzést megszakítva az utósütést is, amikor a csülök ízletes kérget kap. Amíg a csülök fő, a lencse szépen megdagad, felveszi a füstölt ízeket. Egy másfél kilós csülök nagyjából két és fél óra alatt lesz továbbsütésre kész, a főzést még legalább egy óráig érdemes folytatni, ha nem szeretnénk sütővel bajlódni.

A lencsét öntsük fel a csülök főzőlevével attól függően, hogy leveses vagy főzelékes állag elérése a cél, a végén a berántás egyáltalán nem ördögtől való, a modern legénykonyha mégis inkább a saját magával sűrítést ajánlja, a puhára főtt lencséből kivéve néhány kanállal akár villával áttörhető, de a botmixer is hatásos eszköze a sűrítésnek.

A fűszerezés kérdése az ahány ház annyi szokás elv szerinti. Sózni mértékkel kell, ahogy a hüvelyeseket általában. A babérlevél alapfűszer, az egész vagy mozsárban durvára tört színes bors mindig jól jöhet, ezen kívül néhány gerezd fokhagyma, édes-nemes paprika mind-mind színesíthetik az ízeket.

Ha esetleg valakinél mégsem akadna csülöklé, akkor sem kell megijedni egy fél kiló lencséhez egy fél erőleveskocka némileg pótolhatja az ízhatást.

A lencse végső ízesítésénél érdemes kipróbálni a különböző mustárokat, a hagyományőrző mellett a csípős Dijoni vagy magvas Dijoni egészen jól kiadja, de oda kell figyelni a sósságra.

Egytálételről lévén szó a csülköt kockázva is belekeverhetjük vagy aki szereti a cupákos hájas bőr olvadását érezni a szájában, az feladhatja szeletelve is a lencse mellé.

Jó főzőcskézést, sütügetést és boldog újévet minden kedves holdkomp olvasónak!

Tartsatok jövőre is velünk!