Csak spriccelek egy kis vért a szememből
A prédaállatoknak szerencsére van néhány lehetőségük kicselezni a kaszást. Van, aki elbújik. Van, aki tökéletesen álcázza magát. Van, aki a lehető leggyorsabban elrongyol, amint fenyegetést észlel.
És van a tüskés békagyík.
A történet hőse, egy főként hangyákkal táplálkozó, az USA és Mexikó területén élő, a leguánalakúak alrendágába tartozó békagyíkféle. Méretét tekintve, az átlagosan 4 centis farkat leszámítva 7-től 11 centisre nőnek meg a kifejlett példányok, tehát nem feltétlenül kell tábort vernie a rémálmaikban. Alapvetően a színével rejtőzködésre játszik, de ha felszívja magát: felállítja a tüskéit, hogy rémisztőbbnek, nagyobbnak tűnjön. Nem egy kígyót és madarat találtak már, amelyeknek torkát sikerült átszúrnia. A tüskék számát megfigyelve lehet megkülönböztetni az alfajait. Az őt megenni szándékozó nagyobb állatnak, például egy kutyafélének már illene ettől is kapcsolnia, de ha mégsem: jöhet a vérfröccs.
Ez nem egy olyan arc, akivel cseszekedni érdemes.
Az hagyján, hogy önmagában is teátrális, az akár másfél méterre is eljutó vérspricc, de ezen felül tartalmaz még olyan anyagokat, amelyek kifejezetten kellemetlen ízűek, szagúak a ragadozók számára. Szóval nem lehet mondani, hogy barátunk a túlélést a véletlenre bízná. Rajta kívül egyébként még legalább két unokatesójának is megy ez a mutatvány. Az attrakció abból áll, hogy harc közben el tudja zárni a szemhéjából induló ereket, ami miatt a vér nyomása olyannyira megemelkedik, hogy a spécin elhelyezkedő hajszálereit átszakítja oly módon, hogy neki ez semmilyen maradandó károsodást nem okoz.
Akció után ilyen szívderítő a látvány:
A végére jöjjön egy videó, amiben a minket érdeklő rész 1.20-tól látható:
