Egy dínó, aki adott a kinézetre is

Caihong juji lehetett korának egyik legmenőbb pojácája, elég szépen felöltözött csajozáshoz.

A Nature számolt be az ősi előhojsza után újabb barátunkról is. Előzményposztunk itt:

Caihong juji a nevét a Caihong, azaz szivárvány szóból és az impozáns, tollas faroknyúlványáról kapta, a ju utal a szokatlan hosszára, a ji pedig arra, hogy a gerince folytatása. Mandarin dialektusban legalábbis így mondják.

A 161 millió évvel ezelőtt élt jószág majdnem teljes csontvázára 2014-ben akadt rá egy földműves Kínában, ahol Mongólia mellett a legtöbb, gyakran ugyan még röpképtelen, de már madárforma, tollas dínót találták az utóbbi időben.

Szivárványos pojácánk a theropodák közé tartozik, közeli rokonságban állhat a röpképes Archeopteryx családdal, testfelépítésre, méretre nagyon hasonló. Testarányaiban a farka viszont még nagyobb is. Funkciója a feltételezések szerint szintén az ellenkező nem lenyűgözése lehetett.

A fosszíliák elemzése során lettek figyelmesek olyan nanostrukturákra, melanoszómákra, azaz egyfajta színtestekre, amikből feltételezhető ez a színpompás gallér.

Szépnek elég szép, otthonra is kéne.

Bővebben itt:

nature.com

A címlap illusztrációért az érdem és elismerés Velizar Simeonovskinak jár, (The Field Museum)

47 thoughts on “Egy dínó, aki adott a kinézetre is

  • January 16, 2018 at 15:35
    Permalink

    Annyira jól nézett ki, hogy a lány Caihong jujik (ki) döglöttek érte.

  • January 16, 2018 at 15:37
    Permalink

    csini 😊

  • January 16, 2018 at 15:39
    Permalink

    Hogyan alakult ki a toll? Mi volt a toll előnye a szőrhöz vagy pikkelyhez képest, amíg még nem tudtak repülni?

    • January 16, 2018 at 15:39
      Permalink

      Igen.

      • January 16, 2018 at 15:50
        Permalink

        Nincs ezzel semmi gond. Magát a kérdést is tudásvágy szülte.

    • January 16, 2018 at 15:41
      Permalink

      Könnyű és melegen tart.
      Manapság például humanoidok hordanak kacsa pihével töltött kabátokat.

      • January 16, 2018 at 15:43
        Permalink

        Kritizálod a lenyírt szőrömmel kitömött vászonkabátomat?

        • January 16, 2018 at 15:46
          Permalink

          Megint mások az összegyűjtött fülzsírjukból öntenek gyertyát.
          Ki vagyok én, hogy különös szokásokról ítélkezzek?

          • January 16, 2018 at 15:47
            Permalink

            Egyébként sem győztél meg, szerintem egy kiló toll semmivel sem könnyebb, mint egy kiló szőr.

          • January 16, 2018 at 15:53
            Permalink

            De egy kiló urán 238-nál igen.

          • January 16, 2018 at 15:54
            Permalink

            Szkeptikus vagyok.

          • January 16, 2018 at 15:55
            Permalink

            Mi lehet több? Az urán felezési ideje vagy a toll lebomlása?

    • January 16, 2018 at 15:48
      Permalink

      Hogyan alakult ki a mamut ? Mi volt a mamut előnye a szőrhöz vagy a pikkelyhez képes, amíg még nem tudtak repülni ?

      • January 16, 2018 at 15:48
        Permalink

        Mi tesszük fel a kemény kérdéseket.

      • January 16, 2018 at 15:52
        Permalink

        Szerintem valahogy úgy lehetett, hogy lebegett-lebegett, aztán ahogy megnőtt, elérte a lába a földet.

      • January 16, 2018 at 17:42
        Permalink

        Kezdjük akkor már az elején. Az Élet, a Világmindenség, meg Minden?
        Mi a Végső Válasz?

    • January 16, 2018 at 15:51
      Permalink

      “A Science rövid összefoglaló cikke azt boncolgatja, hogy
      miként is jelentek meg a tollak, pontosabban milyen
      kültakaró-előzményeket feltételezhetünk kialakulásuknál.

      Az biztosnak látszik, hogy egyes (a madarakhoz rokonságban közelebb álló) therapodák, mint a Mircoraptor,
      esetében valódi tollakat láthatunk a testfelszínen. Távolabbi rokon
      therapodák esetében viszont mindössze szálszerű, üreges képződményeket
      találtak csak eddig, igaz, van amikor egyetlen tőről több ilyen szál is
      ered.

      Ezek alapján biztos nem lapos pikkelyekből alakultak ki a mai tollak,
      sokkal inkább a tollgerincre emlékeztető szálakhoz adódtak később
      “ágak” és jött létre a mai formájában a madártoll.

      A közelmúltban azonban kiderült, hogy szál-szerű filamentumok néhány repülő dinó, illetve Triceratops
      fajok esetében is található. Kérdés tehát, hogy ezeknek azonos eredete
      van a Theropod filamentumokkal, vagy párhuzamosan alakultak ki. A kérdés
      azért merül fel, mert a theropodákhoz rokonságban a másik két
      csoportnál közelebb álló sauropodáknál nem írtak le hasonló képleteket.
      Márpedig, ha ez valóban így van, akkor vajon itt elvesződtek a
      filamentumok, vagy sosem volt nekik ilyesmi?

      Ami biztosnak tűnik, hogy a tollak feladata eredetileg nem a repülés
      lehetett, hanem a test szigetelése,(ahogy blue is írta) illetve sok esetben a szexuális
      szelekció (gondoljunk a pávafarokra) jelenthette azt az erőt, aminek
      következtében a tollazat egyre bonyolultabbá változott (és gyakran a
      lábakon is bonyolult struktúrák jelentek meg). Hogy eztán az állatok
      egyszerű siklórepülésből váltottak aktív repülésre, vagy már a
      kezdetektől fogva próbáltak csapkodni, az a terület sokat vitatott
      témáinak egyike jelenleg…

      • January 16, 2018 at 15:53
        Permalink

        Az egészből annyi jött át, hogy mivel már többször fedeztem fel magamon egy tőröl több szőrszálat, így az unokáim már valószínűleg madarak lesznek, ami viszont segíteni fog nekik a csajozásban, főleg a hidegebb időszakokban.

      • January 16, 2018 at 15:53
        Permalink

        tök viccesen nézhettek ki ezek a jószágok, amikor még voltak fogaik a csőrükben.

        • January 16, 2018 at 15:54
          Permalink

          Mi munka lehetett akkor fogorvosnak lenni.
          A megalodon ösi cápacsalád fogápolásába már bele se merek gondolni.

          • January 16, 2018 at 17:40
            Permalink

            Profibbak voltak mint mi, folyamatosan cserélődtek a fogak. Hátulról jöttek ( jönnek ) előre az újak.

      • January 16, 2018 at 16:06
        Permalink

        Azt tippelném, hogy szivárványos barátunk siklórepült, de önállóan felszállni még nem tudott. A tollatlan sárkány pedig minden bizonnyal fel tudott szállni, a szárnyai végén lévő inakat feszíthette a földhöz, azzal katapultált.
        https://holdkomp.hu/leteztek-valodi-sarkanyok/

      • January 16, 2018 at 16:28
        Permalink

        Ez az egész evolúció nevű cucc bűzlik valahol

        • January 16, 2018 at 16:36
          Permalink

          Mire gondolsz? És ezentúl, a toll tényleg büdös ha ég…

          • January 16, 2018 at 17:03
            Permalink

            Egy csomó olyan fícsör van a természetben, aminek az organikus fejlődését nem tudom elképzelni, leginkább az alacsonyabb rendű fajok etológiája terén.

            Pl. vegyük a galacsinhajtó bogarat. Valaki mesélje el, egy bogár három agysejtje hogyan mutálódik úgy, hogy neki gyurmagolyót kell gyártani és azt gurigázni seggel előre szanaszét. Az ilyesmi nekem nem illeszkedik abba különben logikus sztoriszálba, hogy a hosszabb nyakú tehén magasabbról tudott leköpni a többiekre és ez a versengés step-by-step kialakította a zsiráfot.

          • January 16, 2018 at 17:36
            Permalink

            A galacsingyúrás mégis a szokott tevékenységi körhöz képest annyira komplex tevékenység, ami nem jelenhet meg csak úgy spontán, olyan szintű tudatosságot és tervezőkészséget feltételezne, ami ezen a szinten nem létezik. És itt nem tudom értelmezni a fokozatos kialakulást sem, ami mindig egy pici evolúciós előnyt nyújtva segítené a szelekciót már az átmeneti stádiumokban is.

          • January 16, 2018 at 17:38
            Permalink

            Akkor marad Isten ( vagy Allah, Jehova, Vén Kaporszakállú… )?

          • January 16, 2018 at 17:40
            Permalink

            Ezt az opciót is elvetném… jelenleg csak tanácstalan nézés zajlik a fejemből kifelé.

          • January 16, 2018 at 17:41
            Permalink

            Na jó, megint visszatértünk egy már megoldott problémához. Jöhet a whisky:)

          • January 16, 2018 at 17:42
            Permalink

            már az embernél is megjelent, csak ott orral segítik ezt a dolgot. szóval nem annyira nehéz az. hidd el!
            de ha nem az embert nézzük, akkor elég sok darázsfaj gyúr sárgolyócskákat és abból épít fészket, ami mégiscsak sokkal több mint a buta bogár egy darab galacsinja.

          • January 16, 2018 at 18:01
            Permalink

            Az is elég extra, de nekem az nem megy a fejembe, hogy egy ilyen modell működéséhez egy csomó fícsörnek egyszerre kell megjelennie, különben a modell nem működik: jelen esetben a galacsin gyúrásának (ami önmagában elég meredek ötlet egy bogártól), a galacsin relokalizációjának, illetve nulladik lépésnek, hogy belepetézzen. Ezek bármelyike hiányzik, a konstrukció nem működik, a változás elhal.

            A galápagosi pintypopulációt értem, csak az ilyen komplex, hirtelen és többfaktoros ugrásokat nem.

          • January 16, 2018 at 18:13
            Permalink

            ezekről szokott kiderülni hogy nem is hirtelen. ilyen volt a szem, mint lehetetlen küldetés, már hogy egyszerre kialakuljon, aztán szépen megtalálták a lépéseket és kiderült hogy nem is egyszerre.
            a viselkedés elemeire elég nehéz lesz bizonyítékokat találni, ha belegondolsz, hogy akkor még nem volt sem kamera sem senki aki lejegyzetelje, megkövülni meg nehéz közben.
            inkább az lehetne a vezérelv, ha a rendszer működik, mert mondjuk van rá egymillió bizonyíték, akkor valószínűsíthető hogy a bizonytalan 100 is úgy volt.
            talán először volt trágyadomb, mint ideális peterakó hely, aztán volt a konkurencia, aztán volt a területvédés, aztán egy jófej bogár gondolhatta hogy arrébb viszi és akkor a sajátja lesz, aztán a végén meg jött valami művész és kitalálta hogy golyóformán könnyebb gurítani, mint ha kockába vágnák ki. vagy tökmáshogy

          • January 16, 2018 at 18:59
            Permalink

            Inkább járnátok kocsmába!!!

          • January 16, 2018 at 19:21
            Permalink

            a kocsmának milyen evolúciós előnyei vannak? 😀

          • January 16, 2018 at 19:35
            Permalink

            Csajozás, szaporodás.

          • January 16, 2018 at 23:29
            Permalink

            kocsmában csajozni? ne viccelj. minden pincérnőbe beleszerettem, de soha nem teljesedett be mert addigra csont részeg voltam.

          • January 16, 2018 at 21:11
            Permalink

            Ismét megtanulsz négykézláb járni.

          • January 16, 2018 at 23:28
            Permalink

            én úgy tudok, jelentem. sőt. mint a féreg fetrengeni is a földön. nekem már nem kell tanulnom

    • January 16, 2018 at 15:59
      Permalink

      Öööö… bocsánat, ki vagyok én? Helló? Mit keresek itt? Mit kezdjek az élettel? Mit értek azon, hogy ki vagyok én? Nyugi, szedd össze magad… Ó! Ez egy érdekes érzés, mi ez?

      • January 16, 2018 at 15:59
        Permalink

        Maoam.

        • January 16, 2018 at 16:00
          Permalink

          Nem szabad túlzásba vinni..

        • January 16, 2018 at 16:27
          Permalink

          Kezdem megkívánni, hat a kampány

  • January 16, 2018 at 15:40
    Permalink

    Már megint csak az maradt le, hogy grillezve, vagy rántva jobb-e.

  • January 16, 2018 at 19:10
    Permalink

    a fej- és karomtartása alapján nyilvánvalóan pojácáskodás közben érte a halál a kis ripacsot.

Comments are closed.

%d bloggers like this: