×

Egy szent szarvas meggyilkolása

Egy szent szarvas meggyilkolása

Yorgos Lanthimos egy igazi vízionárius és ezt a második filmje után senki nem tagadhatja meg tőle.

Az, hogy hogyan fogják megítélni a filmjeit később és hogy mennyire szépen öregednek, az egy más kérdést. De egyelőre úgy fest, hogy a festőpalettájának az alapja, hogy a kiskanállal kimért érzelmeket egy autisztikus rémálomba csomagolva teszi a néző elé. Az ember már attól elkezd feszengeni, ahogy a karakterei léteznek ebben a közegben és ez a frusztráció végig megmarad.

Aki látta már a Homárt, az nem fog meglepődni a stíluson, akinek meg ez az első filmje, majdnem biztosan sokkot kap. A szürreális, elképesztően steril közeg annyira szépen fényképezett, annyira gyönyörűen támogatja azt, hogy a karakterekre figyeljünk, mint egy színdarabban. Korábban ilyen profizmust skandináv rendezőktől láthattunk, hát most egy tulajdonképpeni nagyköltségvetésű filmben is visszaköszön.

Yorgos Lanthimos stílusa vizuálisan nagyon hajaz Kubrickéra, ami nagyon jó. Kubrick gyönyörűen rendezett, ezt nagyjából senki nem szokta megkérdőjelezni. Thimios Bakatakis operatőr pedig szépen megvalósítja, amit a kubrickista rendező megálmodik.

Az eredmény lenyűgöző.

Barry Keoghen karakterét, Martint az első perctől kezdve furcsának érezzük, amikor feltűnik Steve, a szívsebész életében. Aztán újabb és újabb rétegek hántolódnak le a szereplők személyiségéről, feltűnik Nicole Kidman, az anya, Martin édesanyja és a Colin Farrel által alakított Steve családja is. Ahogy bomlik le a felszín, úgy alakul ki a terror: az ismeretlen és megmagyarázhatatlan dolgok teljesen tönkreteszik mindenki életét.

Colin Farrel teljesen beérett, Nicole Kidman meg sosem volt rossz színész. Barry Keoghen alakításáról még ki kell, hogy derüljön, hogy tud-e ezen kívül mást, de ha hozza ezt a szintet, akkor egy feltörekvő tehetséget láthatunk. Korábban a Dunkirkben kapott viszonylag nagyobb szerepet, de biztos vagyok benne, hogy nem most láttuk utoljára.

Az “Egy szent szarvas meggyilkolása” Agamemnon legendájának modern megéneklése, amibe a rendező, az operatőr és a színészek is mindent beleadott.

Nem kifejezés, hogy mennyire ajánlott.

You May Have Missed

HOLDKOMP