Európa legszebb energiatárolója – Kaprun

A szomszédos Ausztriában található Kaprun számos dologról híresült el vagy éppen vált hírhedtté.

A Zell-am-See régióban a Kitzsteinhorn csúcs és a gleccser amikor az időjárás lehetővé teszi, időnként nyáron is síelhető, a turistákat mindenesetre egész évben várja.

Az ide vezető alagútban történt egy tűzeset 2000. november 11-én, ami 155 ember halálához vezetett, a Gletscherbahn 2 hegyi vasút katasztrófa tanulságait azóta levonták, sokkal biztonságosabbá tették a vonalat.

A mai történetünk nem erről szól, hanem Kaprun egyik kevésbé ismert oldaláról, a szivattyús-tározós vízerőműről.

Az elektromos energia nem egykönnyen tárolható, a termelést a fogyasztás várható értékeihez szokták igazítani az elosztó hálózatban.

A tárolás gondolata viszont nem újkeletű, Európában valamikor a 19. század végén Svájcban találhatták ki, hogy ha a hegyi folyókat duzzasztógátak mögé rekesztik, akkor azzal folyamatos energiatermelés valósítható meg, ha pedig az alacsony energiafogyasztású időszakokban (völgyidőszak) visszapumpálják a magasabb fekvésű tározókba a vizet, akkor az újra felhasználható csúcsidőszakban.

Manapság ez az elgondolás újra értelmet nyert. Amíg a nagy tech cégek, mint például a Tesla vagy akár a Samsung a lítium alapú energiatárolásban gondolkoznak, Kaprun hetedik évtizede csendben teszi a dolgát és akár százezer háztartás egy heti energiaellátását képes biztosítani a 830 megawattos beépített teljesítményével.

Hogyan lehet, hogy erről mégis jóformán senki nem is hallott?

A történet nagyon messze vezet vissza térben és időben. A Kaprun projekt 1928-ban indult, németek találták ki, hogy az Alpokból akár ezer kilométeres távvezetékkel is el lehet vezetni a megtermelt energiát majd ezt követően a nácik idején el is indult az építkezés. A befejezéséhez már kellett az amerikai Marshall-segély, a háború idején a duzzasztógát építése kevésbé fontosnak bizonyult, békeidőben viszont megmutatta a hasznát.

2016-ban a MIT fedezte fel újra, aztán a Bloomberg pedig meg is írta 2018 októberében, hogy nahát, létezik valami itt Európa kellős közepén, amiről a fél világ csak álmodhat, mégpedig az alábbi elrendezés:

A Kapruni erőmű üzemeltetői rájöttek arra, hogy ha megveszik a szélturbinák és a fotovoltaikus erőművek áramát, azzal vissza tudják pumpálni a vizet a felső tározóba és amikor a rendszer jelzi, hogy drágábban (nem ritkán sokkal drágábban, mert időnként negatív az áramár, azaz az átvételért fizetnek) vissza lehet adni a hálózat felé, akkor keletkezhet némi nyereség.

Amikor azt gondolnánk, hogy ez valahol mégis a jövő, szemünkbe köp a valóság.

Günther Rabensteiner, az üzemeltetésért felelős igazgató nyilatkozott erről a Bloombergnek.

Kaprun’s facilities are compromised by being taxed twice, both when it takes power from the grid and when it sends it back

Az egyik legtisztább, megújulóból megújulóba átalakító energiaforrást kétszer adóztatják meg. Először amikor megveszi a tiszta szél- és napenergiát a hálózatból, másodszor pedig amikor visszaadja, azaz értékesíti.

Maradt azért némi optimizmus is.

For all of these projects you need a long-term vision

Hosszú távon érdemes gondolkozni. A létesítmény tulajdonosa (Verbund) egy 250 millió eurós beruházásra kapott engedélyt újabb csatornák és turbinák építésére, úgy látják, hogy a megépített beton duzzasztógát túl fogja élni a mostani technológiákat. A fotovoltaikus és szélerőművek élettartamát 25 év környékére szokták becsülni, a mostani akkumulátor technológia a lítium felhasználásával ezer környéki töltés-kisütési ciklust bír, az alig pár év.

Mi veszélyezteti mégis Kaprun megmaradását? A klímaváltozás. Ha a magas hegyi gleccserek olvadnak és nem lesz miből vizet tárolni a duzzasztógátak mögött, akkor ez a megoldás sem lesz hosszú távon életképes.

We’re blessed with topography, but we need the water too

Kaprun szerencsés természetes adottságai semmit nem fognak érni megfelelő mennyiségű víz nélkül ha az olvadás elviszi a természetes jég és hó alapú vízforrásokat.

És hogy miért a legszebb? Érdemes lenne erről megkérdezni azt az évente 125000 látogatót, akik felmennek és a kanyargós hegyi utakon megnézik a tározókat.

The traffic jams to get here can be unbelievable. People are coming from all over the world to see this

Szabályosan forgalmi dugók alakulnak ki, csak mert annyian kívácsiak rá.

Ha viszont úgy gondolunk rá, hogy tulajdonképpen ez Ausztria legrégebb óta működő tiszta, karbonsemleges erőműve, elmondhatjuk, hogy ez igencsak megsüvegelendő teljesítmény.