Gulisio Tímea: Halálhírt tessék!
Eddig csak a sztárok halálhíréért fizettek. De miután elfogytak a sztárok, a teljesítmény nélküli celebek és influenszerek halálára kellett átállnom. Nehéz volt velük, mert hallatlanul hiúk és ostobák voltak. De sajnos a mi szakmánk is felhígult. Már bárki lehet hivatásos halálhír-terjesztő. Csak egy három napos tanfolyam kell hozzá. Nagyobb baj az, hogy korunk egészségügyi körülményei között egyre kevesebben halnak meg. Még kevésbé tragikusan és fiatalon. Ugyanakkor a megélhetési halálhírkeltők száma egyre nő. Persze, még mindig jobb, mint egy gyárban vagy egy irodában túlórázni. A fejvadász cégek közel fele a legjobb halálhírkeltők felkutatatására szakosodott.
Egy profi halálhírkeltő mindig naprakész, sőt, egy nappal előre jár. Azt is tudja, holnap ki fog meghalni. Ha pedig mégse hal meg, rásegít kicsit. Az etikusabbak nem végeznek a delikvenssel, hanem szimplán hazudnak a haláláról. Ez a megoldás előnyös, mert így egy ember halálán többször lehet keresni, még életében, így tényleges halála bónuszként jelentkezik. Hátránya viszont, ha meglátják az illetőt, amint mondjuk egy étteremből szelfizik. Akkor etika ide vagy oda, lépni kell. Ilyenkor két nagydarab hitman megfogja, egy kocsiba tuszkolja, és aláírat vele egy szerződést, hogy minimum egy hónapig nem mutatkozik nyilvános helyen. Ezért osztalékot kap, így neki is megéri, ha négy hétig halottnak hiszik. A családjának is tilos beszélnie róla. A gyerekek sírnak a szülők után, de legalább biztosítva van a gyermekpszichológusok megélhetése is.
Sose hittem volna, hogy egyszer magamat fogom árulni. A prostiság persze, mint minden lánynak, nekem is megfordult a fejemben. De fárasztó lenne egész nap állni az út mellett. Mennyivel kényelmesebb egy bársonnyal bélelt, légkondicionált koporsóban feküdni? Akár egy japán kapszulahotel. Csak a lakótársak csendesebbek… Rugalmas a munkaidőm. Egy hónap koporsórelax, egy hónap ügyfélszerzés. Nem is hinnétek, mennyien akarnak kamuhalottak lenni. Most már szűrjük őket. Akik halála a kutyát sem érdekelne, nem vesszük be a programba. A tetszhalottsághoz kérvényt kell benyújtaniuk, és mellékelniük vagyonnyilatkozatukat, és Instagram-követőszámukat. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy bárkit halottá nyilvánítsunk. „Csak anyagi haszonszerzés céljából követek el etikátlanságot!” – ahogy megesküdtünk a beiktatásunkon. Dr. Kamuhalálhír-keltő lettem, és a név kötelez, nem ronthatom szakmám becsületét.
Az ágazat egyre fejlődik. Már elérhetők több milliós tételes kamu-temetések, ahol az ügyfél elkészíttetheti élethű hullájának karbon szobrát. Így álruhában ellátogathat a saját temetésére, így felmérni, mennyire örül az özvegye, és nem utolsósorban, hogy elég dizájnos hulla lesz-e, vagy van még mit finomítani a stylingon. Az ügyfélszerző vállalkozók munkakörülményei is rohamosan javulnak. Már elérhető számukra a koporsó-wellness, így szorult helyzetemben sem kell lemondanom a mindennapi gőzfürdőmről és pezsgős lábvizemről.
Csak egy baj van. Bár az életrajzomban szerepel a monotónia tűrés, mint szakmai készség, de így tíz alatt kezdem unni a kamuhalottak botoxos pofáját. Az igazi halottakkal sokkal könnyebb együtt dolgozni. Nem kell őket sokáig győzködni, nem ellenkeznek, nem perelnek be. Az aláírásban segítünk mi. Piackutatásaim azt mutatják, hogy 2020-tól sokkal inkább megéri majd holtakat élőkként feltüntetni, mint fordítva. Úgyhogy még idejében elkezdem képezni magam jövendőbeli hivatásomra.
Első lépésként felveszem halott Dédanyám nyugdíját. Megidézem a halott Nagyapám szellemét. Tanulmányozom a leendő ügyfélköröm. Önkénteskedem a hullaházban. Ahogy a sikertrénerem, Braindead Tracy javasolta, lecseréltem a baráti körömet is. Már kizárólag hullákkal járok bulizni.
Ha hiszitek, ha nem, a hullák tök jó fejek. Megosszák velem a földjüket és alig kukacoskodnak. Profi sminktippeket adnak. Olyan nagyvonalú úriemberrel még nem találkoztam, mint az új barátom, Hanthy Álmos, aki minden nap egy új parfümmel ajándékoz meg…
