Gyömbéres-kurkumás tej
Ezt az italt egy kedves kis kávézóban ittam először, Bozen szívében, a Laubenek alatt. Caffe Seltz a hely neve, és három különlegessége van; az egyik a fekete croissant, amelyet (mint egész Déltirolban mindenütt) briósnak neveznek, ezért mostantól én is így fogom hívni. Szóval, van nekik ez a fekete briós, ami nagyon finom. A másik, hogy rengetegféle módon csinálnak kávét, ilyen pl. a tandem cappuccino, amely speciális, kettéosztott csészében foglal helyet; egyik felében normál cappuccino, másikban mogyoró- vagy csokoládéhab.
Latte goloso-t, azaz (szabad fordításban) ínyenc tejet csak akkor kérj, ha éppen a kútban van az inzulinszinted, mert ha ezt kéred (a kissé együgyű, de nagyon aranyos) pincértől, akkor eléd szerválnak fél liternyi tejeskávét, tetején tejszínhabbal, csokiöntettel, szórással, és estig nem eszel.
A harmadik különlegesség, hogy a kávézó egy kútra épült. Ez a kút valaha régen a tanácsházát szolgálta ki. A századok elteltével az épületek funkciója is átalakult, átépítették őket. A kávézó kialakításakor a kutat biztonsági üveglappal fedték le, és lámpákat helyeztek el az alján, így mindenki megcsodálhatja azt a kb. két méternyi, kiszáradt üreget, ami maradt belőle.
Rendes déltiroliként évek óta szokásom, hogy déltiroli módra reggelizem. Ez így néz ki; briós (meleges, foszlósan, lehetőleg napfényíz baracklekvárral töltve, a tetején roppanós, aranybarna cukorszórással), cappuccino, finoman krémes, vastag habbal, és egy pohár frissen facsart narancslé.
Ha pedig könnyű felüdülésként vágysz egy finom kávéra, mondjuk ebéd után, annak is megadhatod a módját.
Szívesen járok ide. Szeretem a kávét, még jobban, ha különleges.
Amikor legutóbb betértem, akkor fedeztem fel az itallapon a meleg gyömbéres-kurkumás tejet. Tejszínhabbal.
Én szeretek mindent kipróbálni, nemrég egy orchideatenyészetben ettem citromos-sütőtökös rizottót, és minden vágyam, hogy megkóstoljam a hákarl-t (rothasztott cápa) Meg hideg is volt, vágytam egy kis melegségre, hát rendeltem egyet. Az utolsó fekete brióssal egyetemben.
A tej meg is érkezett, lágyan sárgállott, párás melege bevonta az üvegpohár falát, tetején gyengéden ringatta a friss tejszínből készült habot. A fekete brióson roppant a fehér szórócukor, és langymeleg volt.
Kicsit félve nyúltam a tejhez, nem vagyok gyömbérbarát, a kurkumáról meg nem tudtam, miféle rokonságban van az uborkával (ha egyáltalán) Kellemes meglepetés volt, selymesen finoman csusszant le a torkomon, csepp kis csípős pikantériát hagyva az ízlelőbimbóimon, pont annyit, hogy ne bóduljak el az érzéki finomságtól. Tökéletesen kiegészítették egymást a brióssal.
Mivel nem utazom minden áldott nap Bozenbe, valahogy meg kellett oldanom az élményt magamnak idehazulra.
Az a fajta ember vagyok, aki nemcsak kávézni, de teázni is szeret. És itt találtam rá a megoldásra. A Pompadour teagyártó ugyanis nemrég forgalomba hozta a gyömbéres-kurkumás teát. Az ellenségeimnek sem ajánlom, viszont a kedvenc sárga tejem elkészítéséhez tökéletes.
Persze, nem úgy megy, hogy felforralod a tejet, aztán bele a filtert, és hadd szóljon. Én úgy csinálom, hogy kevés vizet forralok, abban kiáztatom a filtert, közben felmelegítem a tejet, majd ebbe beleburítom a sűrű kurkumateát. Finom. És sárga.
Akinek ez így túl horror, itt egy eredeti, olasz recept:
– negyed kiskanálnyi őrölt kurkuma
– negyed kiskanálnyi őrölt kardamom
– nyolcad kiskanálnyi őrölt feketebors
– nyolcad kiskanálnyi vanília
– csipet őrölt gyömbér
– csipet őrölt szegfűszeg
– csipet őrölt pirospaprika
– ízlés szerint méz
– bögre (240 ml) tej
Keverd össze a fűszereket. Tedd fel melegedni a tejet. Amikor már meleg, add hozzá a mézet és a vaníliát. Kevergesd, amíg fel nem oldódik. Adj hozzá a fűszerkeverékből egy kanálkányit, és addig keverd, amíg az ízek el nem vegyülnek. Melegen szervírozd és élvezd. Kitűnő téli ital.
Kedves egészségetekre!
