×

Happy!

Happy!

Rég láttam ilyen fasza sorozatot. Ráadásul az ígéret is benne volt, hogy nyolc rész után véget ér.

A Happy! brutális. Azzal kezdődik, hogy egy volt zsaru, aki most már bérgyilkolással keresi a kenyerét, karácsonyi hangulatban egy glitterball támogatásával egy valahol mélyen erotikus szambát lejt szétdurrantott fejjel a tükör előtt a Jingle Bellsre, szóval egyből úgy éreztem, hogy megjöttem.

Erős kép. Aztán a móka folytatódik, Nick Sax egy elfuserált meló folytán meghal, csak hogy a mentőben újraéledve megjelenjen előtte Happy, a kis kék replő unikornis, aki közli vele, hogy egy kislány képzeletbeli barátja, akit meg kellene menteni, mert egy finomanszólva sem szimpatikus Mikulás egészen durva dolgokat készül vele csinálni.

Beszarás.

Persze a sorozat dramaturgiailag nem több egy hagyományos, odd-couple jellegű felállásnál, de eddig ismeretlen formula volt, hogy a pár egyik tagja egy borostás szociopata baromállat, a másik meg egy bolond naíva. Talán a Roger nyúl állt ehhez legközelebb, de itt Happy kétes létezésével csavartak még egyet a történeten.

A szereplők fenomenálisak. Ugyanolyan groteszkül eltúlzott jellemek, mint minden hasonló sorozatban és filmben, egyértelműen rájuk lehet húzni az ismert zsarutörténetes sablonokat, de a színészek ennek ellenére kihozzák mindegyikből a maximumot. A nagylátószögű kameraállás az egészet valahogy klausztrofóbbá és igencsak ijesztővé teszi, az ember szinte érzi Smoothie nevű hitman pacsulijának az illatát, vagy a púdert az arcán, miközben épp felszeletel valakit.

És a sodró lendület rendesen kitart. Nincs egy unalmas pillanat, egy percre sem ül le a cselekmény. Koncepciójában remélem megragadnak az első évad által támasztott keretekben: a nyolc rész egy teljes történetet ad ki, ami nem ível át egy újba, tulajdonképpen csak a szereplők szintjén. Ami nagyon jó.

A legrosszabb dolog, ami megtörténhet egy sorozattal az az, ha vontatott szappanoperává válik és a narratíva kimerül abban, hogy olyan események történnek a karakterekkel, amik árnyalgatják az unalomig ismert jellemüket. Bizonyos történetek a kartonból kivágott szereplőiket olyan hosszan passzírozzák, hogy az már komikus lesz, elég csak a Walking Deadre, a Lostra vagy a Trónok Harcára gondolni.

A Happy egyelőre nem ilyen. Vérengző és groteszk. Olyan bennünk lakozó elemi ösztönökre és dühre épít, amit jó végignézni a képernyőn, ahogy valaki megéli őket.

Mert mi remélhetőleg sose fogjuk.

13 comments

comments user
Ziles Gizi

Megnézem. Most.

comments user
mokusON

ez valahogy kimaradt eddig

comments user
Bernard Black

na, estére a Berlin felett az ég volt betervezve, mert ezer éve láttam, de jobban átgondolva asszem most inkább ez lesz a nyerő.

    comments user
    GySubo

    Legkedvencebb filmem. Az Angyalok városát ezután meg ne nézd!

      comments user
      Bernard Black

      azt nem bírtam végignézni 🙂

comments user
Mylk

Utána meg be lehet pakolni Altered Carbon-t queue-ba.

    comments user
    Rosszindulatú Vászka FX

    Attól kicsit fázok, mert a könyv eléggé bejött, de meglássuk, kap egy esélyt, ha megjön hozzá a magyar felirat. Monnyuk az Expanse is kasza volt nálam pont ezért egy rész után, mert lehet, hogy amúgy szeretném, ha nem olvastam volna. Persze ez az Én hibám, tudom.

comments user
Rosszindulatú Vászka FX

Belenéztem
Ez nagyon beteg
Tecc.
Kösz.

You May Have Missed