Hidegfront

A tegnapi nap tanulságai közé tartozik, hogy kellően erős szélben banyatankkal is lehet repülni, továbbá ha nem akarunk a biztosítóval kardozni a megdöglött elektronikai  eszközeink fölött, akkor vegyünk szünetmentes tápot a szívünknek kedves cuccainkhoz. Az ilyen ítéletidő előtt gyakran hallani, hogy “markáns hidegfront hoz csapadékot, viharos szelet”, gondoltam érdemes lenne pár szót ejteni arról, hogy mégis mi a búbánat az a hidegfront, és miért baszik ki velünk rendszeresen?

A levegő és a földfelszín hajlamos területenként különböző módon felmelegedni a kis bolygónkon. Ez azt eredményezi, hogy a levegő hőmérséklete és nyomása is eltérővé válik vízszintes irányban vizsgálva. Lesznek területek ahol melegebb, és kisebb nyomású légtömegek alakulnak ki, és lesznek olyan helyek ahol hidegebb, és nagyobb nyomású lég áll össze. A különböző légnyomású és hőmérsékletű területek találkozását hívjuk frontnak, ez az a határterület, ahol az ellentétes tulajdonságú levegő összeér, és befolyásolja egymást.

Ha a meleg levegő áramlik be egy hidegebb területre, azt melegfrontnak hívjuk, és általában nem is nagyon vesszük észre, hogy történik egyáltalán valami. A meleg levegő ugyanis lényegesen kisebb fajsúlyú, mint a hideg, ezért gyakorlatilag felmászik arra, és szépen lassan tolja maga előtt, miközben átveszi a helyét. A változás igencsak lassú, és csak abban az esetben látványos, ha a meleg levegő páratartalma nagyon magas, mert ebben az esetben rendkívül erős lesz a felhőképződés, és rendszerint zivatarok alakulnak ki. Normál esetben a melegfront hosszan tartó, jófajta áztató esőt hoz magával.

Függőleges front metszetek

A hidegfront viszont nem ilyen udvarias, betörésekor a megfontolt komótos tempó helyett az ajtóstul a házba mentalitást preferálja. Már amennyiben kellően nagy a találkozó légtömegek között a hőmérséklet és a légnyomás különbség. Ebben az esetben ugyanis a nagyobb sűrűségű hideg levegő a földfelszínre tapadva beékelődik a meleg levegő alá, és felfelé mozdítja azt, ahogy átveszi a helyét. A határterület csőrszerűen meghajlik, a peremén közel függőleges heves feláramlás alakul ki, az innen távozó levegő pótlására még több meleg lég áramlik be. A folyamat nagyon erőteljes, a hidegfront átlagosan 60-100 kilométert tesz meg óránként. A szél már az érkezése előtt erősödik, és a határterület átvonulásakor tombol teljes energiájával. A frontvonal előtt és mögött komoly intenzitású csapadékzónák haladnak, ezek azonban elég keskenyek, nem kell sokáig ázni bennük. A túlélők a front elvonulta után végignézhetik, ahogy gyorsan kitisztul az ég, az addigi párának és szmognak már nyoma sincs. A hidegfront szépen kitakarítja a légkört, különösen nyáron hasznos amikor a hetek óta trópusi párában fuldokló emberek végre friss levegőhöz juthatnak. Ilyenkor pár órán keresztül még a Batthyány téren is tudunk levegőt venni anélkül, hogy másfél kiló mocskot szívnánk a tüdőnkbe néhány pillanat alatt. Szóval ha eltekintünk az általa okozott károktól, valójában hálásak lehetünk a hidegfront érkezéséért.

Kitisztul az ég

Azt azért tudni kell, hogy van békésebb változata a hideg levegő betörésének, és az kevésbé látványos. A fent leírtak a másodfajú hidegfrontra vonatkoznak, létezik az elsőfajú is. Annak a mozgása lényegesen lassabb, sokkal kevesebb energia van benne. Az áthaladtakor kialakuló csapadékzóna sokkal nagyobb területen terül el, mint azt a másodfajú testvére esetében teszi, azonban még mindig lényegesen kisebb, mint a melegfront esetében.

  • vau

    Ki kéne menni fotózni rohadjone. Asszem fogom az egész kurva fotós pakkomat és szétfotózom magam nov1 környékén. Nagyon szeretem a felhőket.

  • Ziles Gizi

    Hát, most már tudományosan is azt gondolom, hogy ez tegnap páros lábbal rúgta be az ajtót.

%d bloggers like this: