Hova tűntek a Sodder gyerekek?

1945 december 24-én kigyulladt a nyugat-virginiai (USA) Sodder család háza.

A szülők, és kilenc, odahaza tartózkodó gyerekükből négy kimenekültek a tűzből. Öt, az emeleten alvó gyerekük bennégett a házban. A lépcső lángokban állt, nem lehetett rajta felmenni, máshogy pedig nem tudtak az emeletre felhatolni. A gyászoló szülők földréteget húztak a ház maradványai fölé, és emlékkertet telepítettek a helyére.

Eddig egyszerű a történet, és nagyon szomorú.

Ami bonyolulttá teszi, azok a következők:

• A telefon nem működött
• Nem találtak emberi maradványokat
• A létra nem volt a helyén
• A kisteherautók nem indultak
• Az apát előzőleg – Mussolini-ellenes megjegyzéseiért – megfenyegették
• A tűz keletkezésének körülményei

Háttér:

George és Jennie Sodder mindketten Olaszországban születtek, és gyerekkorukban vándoroltak ki az Egyesült Államokba. George építési vállalkozóként dolgozott, ami jól jövedelmezett. Szókimondó, kemény ember volt, és igen erős véleményeket fogalmazott meg Mussoliniről, ami a helyi bevándorló közösségen belül komoly ellentéteket szült.

1945 októberében egy házaló biztosítási ügynök megkörnyékezte George-ot. Sodder elhajtotta a férfit, aki erre dühösen megfenyegette;

A házad a tűz martaléka lesz, a gyerekeid pedig ott pusztulnak!

Szentestén a Sodder család együtt ünnepelt, kivéve legidősebb fiukat, Joe-t, aki katonai szolgálatot teljesített. A legidősebb lány, aki a városban dolgozott, ajándékokat vitt haza a kicsiknek. A gyerekek megkérték a szüleiket, hogy a szokásosnál tovább maradhassanak fent. Jennie beleegyezett a dologba, ő maga pedig felment aludni, vitte magával a legkisebb kislányt, Sylviát is. Férje és két idősebb fia ezidőtájt már aludt. Este tíz óra volt.

Furcsa telefonhívás

Miután a család aludni tért, hajnali fél egykor csöngött a telefon. Jennie vette fel a kagylót. Egy ismeretlen nő hívta, aki egy, Jennie számára ismeretlen személy után tudakozódott. Jennie borospoharak csilingelését és nevetést hallott a háttérben. Miután közölte a hívóval, hogy valószínűleg rossz számot hívott,  a nő “fura nevetést” hallatott. Jennie letette a kagylót. Észrevette, hogy a gyerekek nem húzták be a függönyt, és égve hagyták a villanyt, amit pedig sosem szoktak tenni. Legidősebb lánya a kanapén aludt, a többi gyereket pedig nem látta sehol, így joggal gondolta, hogy felmentek az emeletre aludni. Ő maga is visszafeküdt aludni.

Mi volt az a koppanás?

Hajnali egy órakor Jennie ismét felébredt arra, hogy valami koppan a tetőn, majd “guruló hangot” hallott, mintha valami nehéz dolog gördülne le a lemezeken. Nem sokat gondolt a dologgal, és ismét elaludt.

Félóra múlva füstszagra ébredt, és látta, hogy férje irodájában kisebb tűz ütött ki, a telefonkábel és a biztosítékszekrény körül. Jennie felébresztette a férjét, aki felkeltette a két idősebb fiút, és a kanapén alvó legidősebb lányt. Ők öten, és a legkisebb lány, Sylvia, kimenekültek a házból. Az emeletre, ahol a többi gyerek aludt, nem tudtak felmenni, mert a felvezető lépcső már lángokban állt, a kiabálásokra pedig senki nem reagált fentről.

John, a legidősebb fiú eleinte azt állította, hogy rázogatással megpróbálta felébreszteni alvó testvéreit, azonban később hirtelen megváltoztatta a vallomását. Eszerint csak felkiabált, de nem ment fel, és nem is látta őket.

A telefon nem működik

Jennie telefonálni próbált, de a telefon süket volt. További telefonálási kísérletek sem jártak sikerrel; a legidősebb lány egy szomszédhoz rohant át, hogy felhívja a tűzoltókat, egy arra járó kisteherautó sofőrje is látta a tüzet, és egy közeli kocsmába sietett, hogy telefonáljon. Azonban a hívások közül egy sem ért célba. Vagy a telefon volt süket, vagy nem válaszolt senki a hívásra. Végül valamelyik hívás mégis befutott.

Hova lett a létra?

George mindig tartott egy hosszú létrát a ház tövébe fektetve. Ez a létra most nem volt sehol. Kétségbeesésében mezítláb valahogy felmászott egy ablakhoz, hogy beverje az üveget, de csak a karját sikerült elvágnia.

A motor nem indul

Két kisteherautója is volt a családnak. George és fiai oda akartak állni velük az emeleti ablakok alá, hogy a platóról másszanak fel, de az előző nap kifogástalanul működő autók ezúttal nem indultak.

“Elektromos zárlat”

A tűzoltótársaság szerint elektromos zárlat okozta a tüzet. A helyi halottkém vizsgálata szerint a tűz oka véletlen volt, és a halottkémi esküdtszék egyhangúlag zárlatos vezetékezést nevezett meg a tragédia okaként.

Eddig a történet hivatalos része. Azonban több különös furcsaság is arra enged következtetni, hogy valami nagyon nem volt rendben sem a tűzzel, sem pedig az öt, állítólag halott gyerekkel.

A karácsonyi égők 

A hivatalos indoklás az volt, hogy a tűz elektromos zárlat miatt tört ki, de Sodderék biztosak voltak benne, hogy ez nem igaz. A karácsonyfaégők ugyanis továbbra is világítottak, még akkor is, amikor a ház már lángolt. Ha valóban elektromos zárlat lett volna, képtelenség, hogy a karácsonyfaégők világítsanak.

Kézigránát?

Hogy a tüzet szándékos gyújtogatás okozta, azt több tényező is alátámasztja. Egy buszsofőr, aki abban az időben haladt arrafelé, “tüzet dobáló embereket” látott. A legkisebb gyerek pedig, Sylvia, pár hónappal a tragikus események után egy kemény, zöld, ananászra hasonlító dolgot talált a bokrok közt. George ekkor visszaemlékezett felesége beszámolójára, amely szerint hajnali egykor koppanásra, és “gördülő robajra” ébredt.

Hol vannak a maradványok?

Emberhiány miatt a helyi tűzoltóság nem volt éppen a helyzet magaslatán, ráadásul a tűzoltóparancsnok nem tudott vezetni. Ennek “köszönhetően” csak másnap értek ki az – eleve késve befutott -, telefonhívásra. A tűzoltók végigkutatták a ház füstölgő romjait, de nem találtak emberi maradványokat. Háztartási eszközök, valamint a bádogtető darabjai is felismerhetőek voltak a hamuban, de emberi csontokat nem találtak

Jennifer, a gyászoló anya nem hitte el, hogy a holttestek nyom nélkül elégtek volna. Teóriáját megerősítette az egyik helyi krematórium dolgozója, aki beszámolt róla, hogy az emberi csontok 1090 Celsius fokon, órák hosszat történő égetése során sem semmisülnek meg teljesen, amely jóval hosszabb idő és magasabb hőmérséklet, mint a ház pusztulása.

Az eltűnt létra

George mindig a ház mellett tartott egy hosszú létrát, amely azonban a tűz estéjén nem volt sehol. Végül egy útmenti támfal tövéből került elő, huszonhárom méternyire a háztól. Senki nem tudott magyarázatot adni, hogyan került oda, és miért.

A biztosítási ügynök esküdtszéki tag volt

Miután ennyi furcsaság merült fel, Sodderék magánnyomozót fogadtak, hogy alaposabban is nézzen utána a dolgoknak. A nyomozó rájött, hogy az az ügynök, aki hónapokkal azelőtt háza pusztulásával es gyerekei halálával fenyegette George-ot, tagja volt annak az esküdtszéki bizottságnak, amely elektromos zárlatból következő balesetként állapította meg a tűz okát.

Miért volt süket a telefon?

Egy szakértő közölte Sodderékel, hogy a telefonkábel nem a tűzben sérült meg, ahogy azt előzőleg hitték, hanem szándékosan elvágták. Sikerült is megtalálni az embert, aki tette; előzőleg emelőcsigát és köteleket lopott a ház udvaráról. Állítása szerint azért vágta el a kábelt, mert elektromos vezetéknek hitte. A férfit soha nem azonosítottak, és semmi magyarázat rá, miért vágott el bármilyen kábelt is.

A telefonáló nő

A vizsgálatok megpróbáltak fényt deríteni arra is, hogy ki volt a titokzatos, nevető nő, aki hajnali fél egykor telefonált Sodderéknek, ebben az esetben azonban nem jutottak messzire; a telefonáló nőt sikerült azonosítani. Egyszerű okból hívta Sodderéket; rossz számot tárcsázott.

Mégis élnek?

Több olyan tanú is jelentkezett, akik a tűz után látták a Sodder gyerekeket. Egy asszony azt mesélte, hogy a tűz idején egy ismeretlen autót látott a környéken. A gyerekek az autóban ültek, és onnan figyelték a tüzet. Egy másik asszony pedig, aki egy út menti pihenőhelyet üzemeltetett, azt vallotta, hogy huszonötödikén reggel reggelit szolgált fel öt gyereknek, akik egy floridai rendszámú autóban érkeztek.

Mindez arra vitte a családot, hogy óriásplakátokat függesszenek ki eltűnt gyerekeik képével, segítséget kérve.

1949-ben a Sodder szülők érintkezésbe léptek egy neves patológussal. A tragédia helyszínét ismét alaposan átkutatták, de mindössze néhány csigolyát találtak, amely a közeli temetőből származhatott, es nem mutatta tűz nyomait.

A Sodder szülők egy életen át nem adták fel, es George Sodder minden információnak utananézett. 1967-ben egy asszony írt a családnak, hogy egy átivott este után Louis Sodder felfedte neki a valódi nevét. Az asszony azt állította, hogy Louis és Maurice Texasban élnek.

George és az egyik veje azonnal odautaztak. Az asszonnyal nem tudtak beszélni, de a rendőrség segítségével sikerült megtalálni a két férfit, akikről a levél írt. A férfiak mind a ketten tagadták, hogy a Sodder család eltűnt tagjai lennének, de “a kétely erről a tagadásról egész hátralévő életében marcangolta George elméjét.” – írta a veje.

Louis Sodder jelentkezik

Ugyanebben az évben Jennie egy levelet talált a postaládájában. A levelet neki címezték, feladó nélkül. Egy fénykép volt benne egy férfiról, aki erősen hasonlított Louisra, a kép hátulján írással.

Louis Sodder

I love brother Frankie

Ilil boys

A90132 or 35

A Sodder család ezt a képet is feltette az óriásplakátra, de a keresés ezúttal sem vezetett eredményre.

George Sodder 1969-ben halt meg. Felesége élete végéig ápolta az emlékkertet. Halála után leszedték az óriásplakátot, de a családtagok nem adták fel a kutatást es a reményt, kivéve John Soddert, aki végig azt hajtogatta, hogy el kellene fogadni, ami történt, és tovább kellene lépni.

A Sodder család rejtélye a mai napig megoldatlan.

Sokan arra gyanakodtak, hogy a szicíliai maffia rabolta el az öt gyereket, az apa Mussolini-ellenes megjegyzései miatt. Azonban, ha már teória, jóval valószínűbbnek látszik az az elmélet, hogy a maffia pénzt próbált meg kicsikarni George Sodderből. Sodder nem fizetett, valaki pedig, aki időben értesült a gyújtogatási tervről, idejében megszöktette az öt gyereket a tomboló tűzvészből.