Iránban mertek nagyot álmodni
2008-ban megpróbálták létrehozni a világ legnagyobb strucchúsos szendvicsét.
Hogy miért pont a struccra esett a választásuk, és miért pont azzal akartak Guinness-rekordot állítani, hogy egy másfél kilométeres szendvicset hoznak létre egy teheráni parkban, nem világos. De a szakácsok mindenre elszántak voltak: ezerötszázan dolgoztak a rekordon, összesen körülbelül egy tonnányi húst használtak fel hozzá, és a siker küszöbén úgy tűnt, hogy sikerül elkészíteni a körülbelül másfél kilométer hosszú szendvicset. Azt ne kérdezzétek, hogy milyen kenyeret használtak hozzá, remélem, nem egy ilyen hosszú bagettet, mert az felvetné a kérdést, hogy milyen kemence szükséges az ilyesmihez.
A szendvics tulajdonképpen el is készült, a Guinness felügyelőbizottsága hozzá is látott a leméréséhez, a Reuters helyszíni tudósítója ekkor viszont arra lett figyelmes, hogy az iráni szakácsgárda és a szervezők nem vettek valamit figyelembe.
Nem, nem az eső eredt el. Az embereket hagyták ki a számításból.
Míg egyesek méricskéltek, mások táplálkoztak. Az érdeklődő tömeg percek alatt felfalta a reménybeli rekordot.
