Parfümajánló
Nagyon szeretem a parfümöket.
Évekig nem volt rá pénzem, hogy vegyek magamnak valami igazi parfümöt. Mindig keserves kis utánzatokkal kellett beérnem, mindenféle katalógusokból, és bár ezek között is volt nem egy nagyszerű, de olyan igazi parfümre mindig vágytam. Amilyet a nők viselnek, az igazi nők.
Van itt a környéken két nagy Douglas is, oda jártam be szagolgatni mindig. Nem a reklámok után mentem, hanem csak úgy körbeszimmogni, mint bábmacska a túróspalacsintát. Rá is találtam rögtön az első nagy szerelemre, ez pedig a Givenchy: Organza.
Rózsa, lonc, bazsarózsa, tubarózsa, ylang-ylang, gardénia, muskátli, cédrus, szerecsendió, borostyán, vanília
Hihetetlen illat, no. Krémes, meleg, vadító, kellemes. Amikor végre összegyűlt egy kis pénzem, bebattyogtam a boltba, oszt megvettem. Akkor mondták, hogy akció van ám, hé. Ha két parfümöt veszek, akkor ócsóbb.
Ohó. Pláne. Az Organza amúgy is olyan illat, amihez tényleg alkalom kell, akkor hát szerezzünk be egy nappali parfümöt is.
Ez lett belőle:
Lótusz, jázmin, bolgár rózsa, narancsvirág, gardénia, sylkolide, hinoki fa, pézsma
A felét se tudom, mi mi a bánat, de ennek a parfümnek valami hihetetlen friss, pimasz, bájos, szőlős tavaszi illata van. Ez a “rohangálós” parfümöm.
No de ez így azért, lássuk be, nem elég. Kell valami “csak úgy” is.
Na jó.
Narancsvirág, bergamot, tengeri jegyek, vízililiom, jázmin, rózsa, gyöngyvirág, heliotrop virág, cédrus, fehér pézsma
Ez így együtt már teljes készlet, ahogy a posztképen is látható. Alkalmi parfüm, rohangászós parfüm, könnyed eau de toilette.
Ízig-vérig nőként persze az ember nem éri be ennyivel.
Külön bánatom, hogy a nagy parfümgyártók mostanában két vonulatra álltak rá; vagy az édes-cukros, fogínyfájdító mangabébi ártatlan tinilány ragacs, vagy a komoly, kemény, frissen erős karakteres akármi.
Kenzo mesternek sikerült a kettőt elegyítenie, ebből lett ez a rémálom;
Bazsarózsa, virágos jegyek, egyiptomi jázmin, ambroxan
Ismertek engem, nem szoktam csúnyán beszélni, de ennek a szaglatán csak annyi jött ki belőlem, hogy miapicsa. Szerencsére a magyar nem éppen világnyelv itt.
Mostanában, ha bármely parfümboltban kolbászolok, akkor rendszerint ezzel a hárommal próbálnak elcsábítani.
Levendula, sambac jázmin, tahiti vanília, ausztrál szantálfa
Nem rossz. Kellemes, de nekem már van egy alkalmi parfümöm, és az Organza bizony jobb ennél. Tavaszi virágillat, esőben. Kaptam mintát, finom.
Aztán van ez:
Rebarbaralevél, narancsvirág, bourbon vanília, fás jegyek
Mugler mesternek valami kibaszott szar parfümjei vannak, ezt meg nem bírom hova tenni. Egy szót mondok, és borzadjon össze mindenki: KAPOR.
Aztán még ezt szokták próbálni rámsózni:
Zsálya, rezeda, mandarin, ibolya, írisz, cseresznyevirág, jácint, ciklámen, vadrózsa, nektarin, szantál, pézsma, cédrus
Hát, gyerekek. Mint a kutyahugy.
Nem vicc. Barátnőmmel beleszagoltunk, és majdnem odahánytunk a Douglas sarkába. Penetráns, állott ammóniás, csípős szar. Hülye angolok, angol hülyék.
Márpedig ezeket még be fogom szerezni…
Bergamott, szagos bükköny, quince, frézia, muskátli, rózsa, pacsuli
Nem is olyan rossz, ahhoz képest, hogy angol. Kellemesen pikáns, púderes. Erre úgy találtunk rá, hogy a barátnőm kissé könnyed lélek, ami nála azt jelenti, hogy megfogta a tesztert, és a felét azt így ránkfújta, de valami táncos hula-hula léptekkel kísérve, szóval a következő mozdulatsornál ügyesen eltáncoltam előle. Ezt a parfümöt mindketten megvesszük. Most gyűjtünk rá.
Én még erre is gyűjtök:
Mandarin, írisz, pacsuli, pézsma
Ez az az igazi “tiszta” illat. Szerelmes vagyok.
Összefoglalva tehát: hányféle parfüm is kell egy nőnek?…
Korábbi parfümös posztjaink:
