Japán és a Nagy Hidrogén Svindli

Lassan kimondható, hogy a világunk tiszta energia lázában ég, már a kiscsoportos ovisoknak is globális klímaváltozás a jele és az újszülött korból felcseperedők első szava a “felmelegedés”.

A tiszta energia rendkívül jól marketingelhető, minél tisztább, annál szebb az optikája, így aztán a kormányok politikai kampányvilágába is beszivárgott a megtisztulás ígérete.

Miközben globális nagyvállalatok egyenként akár fél Magyarországnyi GDP-t invesztálnak a gyártmányaik villamos hajtásúra alakítására, az is nyílt titok, hogy ezzel párhuzamosan többnyire csak az emisszót helyezik át más lokációba, egyelőre mindaddig amíg fosszilis és különösen szén alapon terem a villanyáram az erőművekben, távoli ígéret maradhat a megváltás.

Japánról nagyjából mindenki tudja, hogy különös egy ország, a bugyiautomaták és csápos pornó földje, tehát egy kis különcködésért nem kell a szomszédba menniük ha arról van szó.

A tiszta energia hajszolásában is teljesen más utakon járnak mint a világ nagyobbik része, ugyanis kitalálták, hogy náluk a földgáz és szén helyett a tiszta és szép jövőt a hidrogén hozhatja el.

Miért éppen a hidrogén? – kérdezheti bárki.

Mert a hidrogén szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésre áll, kinyerhető a vízből és elégetve vízzé alakul vissza. Mi lehetne még ennél is tisztább? Ja, és persze nem atom.

Japán ambiciózusan 2040-re nem kevesebb mint hatmillió hidrogén üzemanyagcellás személyautó, nyolcvanezer hidrogén taxi, harmincezer hidrogén teherautó és negyvenezer hidrogén busz üzembe állítását célozta meg. Vizet fognak kipufogni. Tiszta vízpárát.

A tettek mezejére lépés sem maradt el, a hidrogén kilépett a fantázia világából és a Kawasaki Heavy Industries bemutatta az első hidrogénszállító tankerét. A Suiso Frontier nem kevesebbet ígér, mint hogy a Celsius skálán mérve -253 fokon, dupla falú, vákuum-szigetelt tartályokban szállítja az 1250 köbméter cseppfolyósított gázt.

Ehhez nem elegendő pusztán a rendkívül alacsony hőmérséklet fenntartása, szükséges továbbá a megfelelő nyomás is, nyolcszázszoros sűrítés. A hidrogén gáz ugyanis a molekulaméreténél fogva minden ismert szigetelés mellett képes elszökni, átdiffundálni.

Az ördög viszont – ahogy az már csak szokásos – ezúttal is a részletekben lakozik.

A tanker Ausztrália Viktória államában, Latrobe Valley területén termelt hidrogént szállít Japán Kobe lefejtőjébe. Az egy dolog, hogy 150 kilométeren teherautókkal szállítják a matériát Hastings kikötőjébe a behajózáshoz, de a hidrogén vízbontással előállításához barna szenet használnak. Ami a lehető legszennyezőbb formája az áramtermelésnek. Három tonna hidrogénhez százhatvan tonna szenet égetnek el, ami összességében száz tonna szén-dioxid emissziót jelent.

Amikor letennénk a parókánkat, hogy ez így önmagában is megsüvegelendő teljesítmény a globális tiszta energia svindlerek piacán, maradjon a végére is slusszpoén: a Suiso Frontier hajó a rakterében a rengeteg szipiszuper tiszta hidrogénnel önmaga is fosszilis, azaz dízel meghajtású.

Úgyhogy mindenki nyugodtan hátra is dőlhet.

A világ megmenekült.