Komor Zoltán: A polybé-szatír

Kiskoromban a polybé-szatír mindig elkísért az erdőbe, hogy távol tartsa tőlem az avarban tanyázó miniatűr homoszexuálisokat.

– Lyme-kórt, agyhártyagyulladást és AIDS-et terjesztenek – mondták a szüleim, és ezért folyton magammal kellett vinnem a fák közé a B-vitamin-szatírt.
A polybé perverz egy ötvenes éveiben járó kövér, sárga színű, büdös férfi volt, aki a lágy hajlataimat simogatta folyton, nehogy befúrják magukat oda a saját nemük iránt vonzódó miniemberek.
– Vigyázni kell a buzikkal, mert a véredet szívják, és hogyha nem csipesszel szeded ki őket, beléd szakad a fejük, és melegfelvonulás himnuszokat fognak énekelni a bőröd alatt – mondta a B-vitamin-szatír, miközben sárga és büdös kezével egy bokorban a nadrágomba nyúlt és a simogatni kezdte a herezacskómat.
Rettegtem az erdőbe menni ezek után. Nem a homoszexuális férfiaktól féltem, azok sohasem nyúlkáltak a péniszem után. A polybé-szatír viszont már a rémálmaimban is bevitt a sűrűbe. Nem is jártam aztán többé kirándulni, amin persze nagyon felháborodott apám.
– Minden egészséges fiúnak be kell mennie olykor-olykor a fák közé egy sárga színű, büdös férfival, hogy egészségesen fejlődjön! – mondta, és beparancsolt az erdőbe. Természetesen ott battyogott az oldalamon a büdös, sárga színű szatír, és már a hajlataimat simogatta. Felsikoltottam, és rohanni kezdtem. A szatír meg csak kiabált utánam, hogy álljak meg, mert ha nem vagyok mellette, nem tud megvédeni a buziktól. De én csak futottam tovább, míg egy tisztásra nem értem. Ott fedeztem csak fel, hogy apró homoszexuálisok fúrták be magukat a térdhajlatomba. A meleg férfiak úgy álltak ki fiatal bőrömből, mint a tarka szőrszálak.
A szüleim persze őrjöngtek, hogy miért nem maradtam a szatír mellett. Anyám azt mondta, délután bebuszozunk az SZTK-ba, ott majd kiveszik belőlem a buzikat. Nem szerettem buszozni, mert mindig rosszul lettem a kanyaroktól, ezért aztán minden utazáskor beültettek a Daedalon tabletta-szatír ölébe. A Daedalon tabletta-szatír egy sápadt, sovány fickó volt, aki hülye hangon heherészett hátulról a fülembe, miközben fel le rázott csontos ölében a jármű. Az SZTK-ban aztán csipesszel kivették belőlem a liliputi melegeket, és megmosták a fejem, amiért védekezés nélkül mentem a homoszexuálisok közé. Nem bírtam tovább magamban tartani a dolgot, elmeséltem tehát az orvosnak, hogyan molesztált a B-vitamin tabletta. Hitetlen volt ugyan, de azért hívta a gyermekvédelmiseket. Azok beültettek egy szobába, és elővezettek egy hüppögő, megkötözött kezű 12 éves meztelen kisfiút, és kérték, érintsem meg ott, ahol engem érintett meg a vitamin. A szájukat nyaldosva nézték, ahogy ott állok a reszkető pucér fiú előtt, de nem vitt rá a lélek, hogy bárhol is megérintsem.
– Csak álmodhatta az egészet – zárta le végül a dolgot a doki, aztán felírt nekem némi nyugtatót éjszakára. A Seduxen-perverz már aznap este az ágyamba bújt. Folyton mosolygó, rezzenéstelen tekintetű férfi. A hátán tetoválás: gyermekek elől elzárva tartandó.