Legénykonyha speciál – túlélni Stockholmot #5
Aki a magyar híradásokból tájékozódik, annak tudatába vésődött, hogy Stockholm egy borzasztó hely.
A nulladik napi tudósításban utazó riporterként beszámoltam az irgalmatlan körülményekről, a felkészülés megalapozásáról és elérkezett a pillanat, amikor az elméletet a gyakorlatba ültetjük át. Prepperként a vad migrács hordák között a NO-GO zónában.
Csak egy újabb nap a pokolban.
Mit is kaptunk az előző, nulladik esti beszerzésben?
fedő salátarétegapró csemege uborka (smörgas gurka)szeletelt keménysajt (aka. parmezán, csak úgy nem hívhatjuk, mert eredetvédett)svéd húsgolyók- szeletelt sült, natúr csirkemell
- kockázott sült, fűszeres csirkemell
apróra vágott sült, fűszeres csirkecomb
A pokol az pokol és a legmélyebb bugyrok sem viccelnek. A 666 járat is létező csak sosem hisztek nekem, ezért aztán lefotóztam. Lett is belőle lead kép.
De ne álljunk meg itt, ha van sárkányölő Szent György.
És egy tál cseresznye ezerhatszáz valahányból?
Aztán valami gyanús sci-fi huszár már a modern svéd érából.
Hallom magamban ahogy a lézerpuskája mondja hogy tyú-tyú…
Ilyen megpróbáltatásokon mentem keresztül és nagyon nem volt egyszerű.
Szépművészet, na persze. Majdnem elhittem.
Ez a komoly, nem a hererák.
Maradékos malacként elő kell venni ilyenkor minden tudásunkat a sokadik napon deportáltként. Legyen csíkozott sonka, legyen hozzá valami csirke, paradicsom és parmezán.
Így készül az összerottyantás előtt:
Egyik legkedvesebb szerzőtársunk, York tanácsát megfogadva minden ételbe kell valami ződ, tehát a spenótos szélesmetélt nélkül nem lenne teljes a képlet.
És világbéke.
Post Comment
You must be logged in to post a comment.