Legnagyobb haditechnikai tévedések – USA #5
Az USA hadizsákmányként szert tett 240mm-es német vasúti szállítású ágyúkra a II. vh után. Mire lehet jó? Lőjünk ki belőle… atombombát!
Ha már egyszer van hatalmas ágyúnk és atombombánk is, végülis miért is ne?
A hidegháború kezdetén, válaszul a szovjet atomkísérletekre megszületett a Nagy Terv.
Dwight D. Eisenhower beiktatásakor, 1953-ban parádéztak először ezzel a páratlan szerszámmal, nagy pukkantó nagyot szólt.
Nem akkorát, mint mondjuk a Gusztáv, de a kilőtt atomtöltet a becsapódáskor már jóval nagyobbat.
Legnagyobb haditechnikai tévedések – Gusztáv és a tigris esetei két egérrel
Az M65 néven (beceneve Atomic Annie volt a német elődje, a K5 után, akit Anzio Annie-nak becéztek az olaszországi amerikai invázió során) Európában és Koreában hadrendbe állított 20 darab atomágyú végül sosem került bevetésre. Valódi fenyegetést sem jelentett, a ballisztika már csak olyan, hogy néhány tíz km-es hatótávolságra nem annyira célszerű atombombát kilőni. Kedvezőtlen széljárás esetén visszájára sülhet el, a leágyúzott ellenség területére pedig néhány évig (vagy inkább évtizedig) nem lehet harcoló alakulatokat küldeni a sugárveszély miatt.
Eléggé szépen kidolgozott volt tehát a koncepció. Sem taktikai sem pedig stratégiai célokra nem volt használható.
Maga a kilőtt töltet 14-15 kilotonna TNT-nek felelhetett meg, ez körülbelül a Hiroshima fissziós bombával volt egyenértékű.
1953. május 25-én 8:30-kor volt az első és egyetlen kísérleti robbantás Nevadában (címlapon a fotó).
Ez az elrendezés végül annyira életképtelennek bizonyult, hogy egyszerűen nem volt olyan hordozójármű amivel normálisan lehetett volna közúton szállítani, az interkontinentális ballisztikus rakéták fejlesztésével pedig végképp kiírta magát a történelemből. 1963-ban ki is vonták örökre a forgalomból.
Fennmaradt M65 példány a kettős vontatóval @Aberdeen Proving Ground
A nyolszázezer dolláros ára darabonként nem számított kevésnek már akkor sem (az 1950-es évekről beszélünk), a B-29 bombázó történeténél megírtuk, hogy mennyire nem.
És az is “csak” 640 ezer dollárba került több ezer mérföldes hatótávolsággal.
