M. C. Escher művei mostantól közkincs
M. C. Escher, a holland művész alkotásai mostantól közkincs!
Ezen az oldalon elérhetőek, nagyíthatóak és minden apró részletükben szemügyre vehetőek, ami azért, valljuk be, nem kis dolog.
Erkély
Maurits Cornelius Escher 1898-ban született Hollandiában. Eleinte építészetet tanult, majd az egyik tanára javaslatára a rajzolás és a metszetek készítésének elsajátítása felé fordult. (A fametszést végül mesterfokra fejlesztette.) Ezzel a tanárával és mentorával, Jessurun Mesquitával aztán életük végéig barátok és kollégák maradtak.
Castrovalva
Bár nem volt matematikus, de Escher szívesen foglalkozott geometriáva, és azzal amit ő “az űr logikájának” nevezett.
Vázlat az Alhambra csempéiről
Véges kör III.
Escher egyik legenigmatikusabb műve, amely személyes kedvencem, és Edgar Endére emlékeztet, az a metszet, amelyen egy ironikus mosolyú, emberarcú madár szemléli a gömbbezárt, tűnődő művészt.
Csendélet, tükröződő gömbbel
Ha jobban megnézzük a képet, világossá válik, hogy a madár tulajdonképpen asztaldísz Escher asztalán, de ez a kifordított ábrázolás eléri, hogy a madár valamiféle baljós lénnyé válik a sötét űrben, mialatt a művész tehetetlen, apró figuraként bezárul a saját kis világába.
Az 1950-es évekre Escher már híres volt, 1955-re lovaggá ütötték. Az 1960-as évekre ő lett a hippi korszak meghatározó művésze.
Ebből a korszakból egyik legismertebb műve az a litográfia, amely egy olyan kétdimenziós konstrukciót ábrázol, amelyet három dimenzióban lehetetlen lenne elkészíteni.
Vízesés
A képen a csatornák és vízikerék ábrázolása eléri azt, hogy az elme becsapja önmagát; fizikai tapasztalataink ismeretében tudjuk, hogy a víz nem képes felfele folyni, mégis könnyedén elhisszük a képnek.
Egy másik szép példa a misztikum ábrázolására a következő metszet:
Tócsa
Mindannyian láttunk már erdei tócsába benyomódott kerék-, és lábnyomokat, teljesen hétköznapi látvány, de Escher ábrázolásmódja szinte földöntúlivá teszi az egészet. Mintha át akarnánk esni abba a másik világba.
Escher 1972-ben halt meg. Élete folyamán csaknem ötszáz metszetet, és mintegy kétezer rajzot, vázlatot készített. Mint sok nagynevű elődje – da Vinci, Dürer, Holbein -, Escher is balkezes volt.