Macskapörkölt olaszosan

Onnan indul, hogy olyan nyulat kell venni, aminek nincs feje.

Ha erre nincs lehetőség, akkor nincs más hátra, a környék szaftos és kövér cicái közül kell egyet magadhoz szoktatnod. A háromszínű, ún. kalikó macskákról most mondj le, mert ezek a dögök elfogadják a kaját, de nem mennek a közeledbe. Valszeg őseiktől maradt rájuk a tudás, hogy fehér ember kajáját nem fogadjuk el, mert magunk is azzá lényegülünk.

Az ilyen macskát max hálóval tudod megfogni, az pedig túl feltűnő

Nem érdemes kinézni magunknak a feltűnően jól táplált, nyakukon csengettyűvel közlekedő hájas jószágokat sem. Az ilyeneken több a zsír, mint a színhús, és meglehetősen egészségtelen a fogyasztásuk, ráadásul több mint a felét kidobhatjuk a többi macskának.

Amint elkezdjük etetni az ebédnek szánt jószágot, oda fog szokni. Ilyenkor türelmesnek kell lennünk. Vágyott gulyásalapunkat különféle finom dolgokkal kényeztessük. Ne adjunk neki pocsék dolgokat enni. Így egy idő után azt is meg fogja engedni, hogy megfogjuk, és megvakargassuk.

Ez itt az akaraterő próbája. A tepsi kész, a hagyma kéznél, a kés megfenve. Ilyenkor mégsem szabad a macskához nyúlni. Türelem macskagulyást terem. Az állat kezd bízni bennünk, ezt bátorítanunk és erősítenünk kell. A kezes macskát jóval könnyebb feldolgozni.

A szomszédok ilyenkortájt már gyanakodni kezdhetnek. Amennyiben a sokszor és gyakran eltűnő Cilike felől érdeklődnek, mi azt se tudjuk, mi fán terem az a Cilike. Mi nem etetjük más macskáját, etesse mindenki a sajátját. Mi nem érünk rá, dolgozó emberek vagyunk, és különben is, a szomszéd vigyázzon saját maga a saját dolgaira.

Amennyiben végre elkaptuk a vágyott cicát, ne kezdjünk el érzelmi szálakkal kötődni hozzá. A rohadt dögjei pontosan tudják, hogyan kell védekezniük az elfogyasztatásuk ellen, és minden aljas trükköt bevetnek ellened, kezdve a dorombolástól a szemhunyorgatáson at a gyengéden miákoló hangig. Erősnek kell lennünk. Meg kell állnunk, hogy megsimogassuk az ágyon elterpeszkedő, elégedetten és boldogan dagasztó tündéri macsek bolyhos bundáját, és főleg semmiképpen nem szabad mindenféle ostobaságokat gügyögnünk neki, mint “cicus, cicumicu, csíkos vacak, bolhafészek”

A kezdetekkor egyszer-egyszer megengedhetjük ugyan neki, hogy a lábunk körül tekeregve kurrogjon nekünk fene nagy elegedettségében, de húzzuk meg a határt, és ne engedjük az ölünkben elheverni, hogy aztán ott kellemesen melengessen bennünket, és selymes, meleg, puha, tömött bundájába mélyesztve ujjainkat, ellazuljunk egy stresszes és kimerítő nap után, mialatt a cicus nyugtató hangszínnel dorombol. Na, ezt ne engedjük meg. Maximum párszor, de csak ha nagyon fáradtak vagyunk, és jólesik egy kis figyelem. Meg ha betegek vagyunk, esetleg. Meg mondjuk az is lehet egy ok, ha elhagyott a pasink/csajunk. Jó, mondjuk egy esős délután is lehet kifogás. Ilyen esetben hagyhatjuk, hogy a macska átsegítsen bennünket a dolgon. Azonban nem szabad a szemébe néznünk, mert ha a macska elkezd ránk békésen hunyorogni, az azt jelenti, hogy bízik bennünk, és ugyanezt várja el. Ezt egyébként letesztelhetjük, ha az álla alá nyúlunk, és ha a bundás drága erre boldogan és csukott szemmel teljes hangerőre kapcsolva hátrahajtja a fejét, és hagyja, hogy a kis álla alatt vakargassuk, akkor teljesen megbízik bennünk.

Ez az alkalmas pillanat. Álljunk fel, a macskával a karunkban. Már nem tart soká. A békésen szundikáló állatot gyengéden fektessük az ablakpárkány legnaposabb pontján elhelyezett párnára, és vegyük elő az éles kést. A hagymát, sót, paprikát, fűszereket. A tepsit. Amint ez megvan, öltsünk kötényt, hogy ne szennyezzük be magunkat.

Ezek után vegyük elő a hűtőből az előző este vásárolt kacsahúst, és kezdjünk neki a főzésnek. A mócsingos részeket tegyük félre. Odaszoktatott macskánk nem sokáig fog durmolni; amint érzi, hogy eksön van, oda fog jönni kuktáskodni. Némi színhúst is tehetünk neki félre.

Ebéd után főzzünk egy igazi olaszos eszpresszót. Most már visszaengedhetjük a macskát az ölünkbe. Mialatt a kávét iszogatjuk, és a bársonyos füleket vakargatjuk, dicsérjük meg magunkat a finom ebédért, és tartsuk észben, hogy mennyivel jobb a kölcsönmacska, mert mi simogatjuk ugyan, és nekünk dorombol, de szarni már hazajár.

Mindenkinek kellemes ebédfőzési előkészületeket kívánunk!