Miért szart be a kétezer dolláros Samsung csodatelefon?
Elnézést kérek mindenkitől, de ezt nem tudtam jóleső kuncogás nélkül olvasni az androidos portálokon. Tudom, rossz vagyok.
A népek segghülyék és tényleg minden szart megvesznek, aztán csodálkoznak ha nem működik úgy, ahogy azt gondolták.
Volt már szó a minden ismert telefonnál drágábbnak árazott távbeszélő készülékről, amiért természetesen a Samsung fanok beálltak a sorba, a szerzési vágy az már csak olyan, hogy lehetsz feketeöves segghülye Apple rajongó, de egy Samsung fanatikust akkor sem tudsz legyőzni.
Az első tapasztalatok?
Mark Gurman kicsomagolta. A képernyőt védő és valamennyire rögzítő, fóliának látszó akármit így szépen eltávolította és hát aztán ezt kiposztolta, hogy két nap elteltével mindez következményekkel járt.
Mark okos.
De itt egy másik zseniképzős, neki örökre elsötétült csodaország. Marques, mit vártál kétezer dollárért?
Steve Kovach pedig rácsodálkozott, hogy az Android rendszer is képes megtréfálni. Tablettává nyitva, ez a képernyő fogadta.
Lássuk be, ez egy újabb sikertörténet. Fél siker ugyan, de amilyen időket élünk a félig tele képernyőnek is örülni kell, nem lehet a pesszimista félig üres álláspontot képviselni, ha már elköltöttünk pár kupac aprót.
Hamarosan elérhető a bécsi szaküzletek polcain, de háromnegyed millió forintocskáért itthon is lesz, szóval senki ne tartogassa a garasait a bugyellárisban, a csodatelefon nélkül nem lenne teljes az élete.
A címlapon az látható, hogy az évekre és többezer hajlítgatásra tervezett törhetetlen kijelzőnek nem szóltak előre, hogy neki ezt ki is kell bírnia. A tetején picit talán elfáradt.
Egyetlen nap után.
Csúnya dolog a káröröm, legalább ti ne nevessetek, mert egyáltalán nem szép dolog.
