Mindig legyen nálad krumpli!
Ahogy Pratchett is írta, addig nem kell aggódni, míg van nálad burgonya.
Először persze nem tudtam, hogy mire gondol, de úgy éreztem, hogy egy olyan világban, amelyet négy elefánt hord a hátán, és egy baromi nagy teknősön sodródik, ráadásul korong alakú (pont, mint a Föld), már ezen sem kell csodálkozni, aztán persze kiderült, hogy ez egy angol dolog. Vagy hát majdnem angol: Dél-Amerikában is babonás tisztelettel kezelték a krumplit, csináltak is krumplipürépor-szerű szart is belőle, ették pürének, sülve, főve, mindenhogy, de úgy gondolták, hogy csonttörésre, leégésre és egyéb kínokra is jó. Ja, és köszvényre is, csak ahhoz nem megenni kell, hanem magadnál hordani.
Nem tudom, mennyire hiteles, hogy ezt már az inkák és a még inkábbak is csinálták, vagy mennyire látja bele a dél-amerikai hagyományokba a századfordulós angol szokásokat a szerző, akire nem tudok visszaemlékezni, hogy ki volt, mindenesetre Nagy-Britanniában igen elterjedt volt az a szokás, hogy az ember krumplival mászkáljon, hogy elkerülhesse a köszvényt és a reumát. Ehhez nem volt jó akármilyen krumpli, lopottnak kellett lennie. Ez Amerikában is bevett szokás volt, így lehet, hogy mégis voltak inka gyökerei, bár az is lehet, hogy Angliából szivárgott át – ennek most nem is nézek utána, mert úgy érzem, hogy bármilyen érdekes is legyen a téma, valahogy nem ér meg több órányi kutatómunkát. Majd ha nyerek a lottón, akkor.
Szóval a viktoriánus angolok meghatóan bíztak a lopott krumpliban: a parasztoknak egyszerű dolguk volt, elég volt kiásni a szomszéd kertjéből, egyébként szerintem ilyen esetekben a szomszéd udvariasan elvonult a budira vagy valami, hogy ne bassza már szét a köszvény Bözsit, amíg ott szenved a kert végében, a városban viszont kénytelenek voltak a zöldségestől lopni. Egy 1896-os cikk tanúsága szerint a krumplikat ezután az emberek magukkal hordták, hogy beszívják a fájdalmat, gyakran pedig külön kis tasakokat is szerkesztettek nekik. Egy Henry Lister nevű beteg nyolc éven át hurcolt magával egy krumplit, sőt, valójában négyet, mert elég sok nyavalya kínozta, végül a gyűjteményét egy múzeumra hagyta.
Tudományos magyarázat nincs a krumpli gyógyító erejére (arra annál inkább van, hogy mérgező, de csak kicsit, viszont ezért ne egyétek meg a zöld részét), viszont ahogy egy amerikai beteg mondta, abból baj nem lehet, ha mindenhova visztek magatokkal egyet: ő sem hitt benne, de nem is volt reumás. Na, erre varrjatok gombot.
