Napvitorlás
Ikarosz legendája közismert. Apjával, Daidalosszal elszöktek Minósz király fogságából, viasszal ragasztott szárnyak segítségével. Ikarosz édesapja figyelmeztetését figyelmen kívül hagyva magasra repült, az összetákolt szárnyain megolvadt a viasz, elvesztette a tollait és a mélybe zuhant. Holttestét Dolikhé szigetén (mai nevén Ikaria nyilván) mosta partra a tenger. Két tanulság vonható le az esetből. Egyrészt a légijárművekre nem véletlenül kell műszaki alkalmassági, másrészt aki telibeszarja a légtérkorlátozást, az előbb-utóbb megdöglik. Mindenesetre nem lehet elvitatni a pilótapáros érdemeit, mivel gyakorlatilag lefektették a hajtómű nélküli repülés alapjait. Innen is köszönjük.
IKAROS (Interplanetary Kite-craft Accelerated by Radiation Of the Sun)
Japán mérnökök úgy döntöttek, hogy nem csak hogy tisztelegnek a hősi halált halt pilóta előtt, de egyúttal revansot is vesznek a Napon, amiért ilyen rútul elbánt szerencsétlennel. 2010 májusában több más szondával együtt fellövik az űrbe az IKAROS nevű bolygóközi repülésre alkalmas járművet. A viszonylag kicsi szonda a saját tengelye körül pörögve lassan kibontja a VITORLÁJÁT, és a napszél segítségével elkezd lassan gyorsulni, a Venus irányába, amit durván 80 ezer kilométerre meg is közelít, majd tovább repül heliocentrikus pályáján. A Naprendszerben keringve néha kénytelen hibernálni saját magát, mert nem képes elég energiát termelni a napelemeivel a működésének fenntartásához.
A vitorla, amivel meghódította a világűrt, négyzet alakú, és körülbelül 200 négyzetméter területű. Anyaga speciális 7.5 mikrométer „vastag” polimid, ami négyzetméterenként körülbelül 10 grammot nyom. Ha nagyon jók vagyunk matekból, akkor viszonylag gyorsan kijön a végeredmény, miszerint az egész vitorla durván 2 kg tömegű. Felületén helyezkednek el a speciális napelemlapocskák, továbbá a vitorla irányítását lehetővé tevő panelek is, amik létszükségletűek a repülés szempontjából. Ugyanis ahogy a jármű halad az űrben, a vitorlát szépen lassan (naponta mindössze fél fokonként) utána kell állítani, hogy a napszél optimális szögben érje a felületét. Tehát összegezzük: adott egy szonda, ami önerőből, a napsugárzás által megtermelt energiával és a napszél segítségével jelenleg is több mint 100 millió kilométerre hajózik a rideg világűrben.
Úgy gondolom, hogy ez méltó visszavágás a kegyetlen Napnak amiért elvette tőlünk Ikaroszt. Nyugodjék békében.