Notte Siciliana
Hát a kurva anyját annak is, aki megpróbálta összekötni a kávékapszulát a kellemes pihenéssel. Hát azért iszom, hogy éljek reggel, mit basztatnak a szép éjszakával?!
Büszke birtokosa vagyok egy Bialetti Brikkának, ami ugyan már román, de sikerült nem elfaragni, jó kávét főz, már ha szakszerűen tömik meg. Egy ideje sokkal értékesebbnek tűnnek az alvással töltött percek, úgyhogy váltottam patronosra, ebből is a szegényember Nespressójára, az aldis gépre. Nem bántam meg ugyan, de persze nem olyan, mint a kotyogós, viszont sokkal gyorsabban kész van, és kurvára nem gazdaságos, mert egy reggel legalább kettővel indul, de nem ritka a négy sem – pont annyi, amennyit a Brikka főzne, de azt szét lehet tölteni két iskolai tanáris csészébe is, úgyhogy az kettő. A patronos-kapszulás cucc magasabb nyomáson működik, de tényleg nem ugyanaz.
No de nem is ez a baj, hanem az, hogy próbálnak csábító neveket adni a kávénak. La Notte Siciliana? Hát baszd meg. Sera Romana? Dögölj meg, még aludnék. Csokis kávé? Ezért már magában jár a faszkorbács. Decaffeinato? Az isten faszáért nyúltam mellé a polcon.
Igyatok rendes kávét, na. Én most benyomok egy ilyet, mert miért ne, sőt, nem is rossz, de ha tovább bosszantanak a kellemes pihengetős izével, ölni fogok. Jó reggelt!
