Pipázni szívás

briar-blocks-hobby-beginner-blocks-pipe-kits-9mm-filter-no-hbf-25-hbf-26-439392f49987e43944eff2756a67ef9b.jpg

A dohányzás rossz, értem? Huszat hozzáad a terhelés alatti percenkénti szívverésemhez, egy percet a kilométerenkénti futó tempómhoz és éveket vesz el a minőségi öregkorból. De ha már dohányzom, nem az égésgyorsítóban és még 600 egyéb vegyszerben áztatott ipari dohanytörmelékkel töltött cigit szívnám, hanem valami kézműves dohányt, lehetőleg kézműves eszközből. Enter pipa.

A hagyományos, “fa” pipákat egy hangaféle gyökeréből, a briar vagy bruyère gyökérből faragják nekünk legtöbbször gondos ír, angol, dán, német vagy olasz mesterek kezei.

VAUEN Jahrespfeife 2008 teilrustic 2.jpgAz akár 80 éves cserjék gumóját pipafej méretű hasábokra leszabják, egy nap főzés és fél év szárítás után faragják ki és a külsejét lakkozzák a cilindereseknek, vagy homokfúvással adnak neki rusztikus külsőt a könyökfoltos sportzakósoknak.

A pipafejben egy precíz, keskeny furat vezeti ki a füstöt a kazántérből, ez a furat leggyakrabban egy 9 mm-es aktívszén szűrő patronnak kialakitott kamrába, majd a fejbe betolt pipaszárba torkollik. A fejforma és a csatlakozó akril pipaszár (szipóka) mérete és formája alapján soroljuk a pipákat különböző típusokba. A hagyományos Half-bent hajlított és a Billiard egyenes szára mindenki számára ismerős lehet. Az

6963760ceb2468a4d4dec8b7bf1ddbf6.jpg

Apple és Bulldog vastag, robusztus, nehezen átmelegedő pipafejét az agresszíven pöfékelő erős dohányosok értékelik. A Prince enyhén ívelt vonala csíkbajszú piperkőcöknek is jól áll. Órákon át böngészhetjük, és tükör előtt archoz tartva próbálgathatjuk, hogy mi igazából Dublin, Calabash, Pot, vagy Churchwarden típusok vagyunk-e. Funkcionálisan a jó minőségű pipák,  formától függetlenül, szinte egyenértékűek, tehát ha a dohány jó és a technikánk megfelelő akkor minden fasza lesz.

A dohány választás nem bonyi, viszont időigényes. Az olcsó trafikdohányokat szkippelhetjük, mert általában nem adnak szuperkomplex ízélményt, velük max a benzaldehides cseresznye aromaízig jutunk. Viszont ha rászánunk némi időt és a http://www.tobaccoreviews.com -on utánaolvasunk, akkor nagy biztonsággal megtaláljuk és európai webshopokból berendelhetjük a fasza, kézműves (tökre nem olcsó) dohányokat.

A dohányok témáját is leegyszerűsíthetjük, ha azt hazudjuk,hogy alapvetően háromféle van, amikből az ajánlható, igazi lakatlan sziget típusok a következők:

A natúr Virginia gyönyörű szalmaszőke, hosszú szálasra vágott, természetes cukortartalma miatt mézédes, ráadásul gyönyörűen egyenletesen ég. A legjobb alap dohány, főleg nyáron. A top fajták a Rattray – Hal ‘O the Wind, Samuel Gawith – Full Virginia Flake és Orlik – Golden Sliced.

Az aromás (aromatic) dohányokat a legváltozatosabb természetes ízesítőkbe mártják, pácolt cavendish dohánnyal keverik, ezért nedvesebbek, türelmesen szívandók. A környezetünket mindegyik illatos mesevilággá változtatja, nem fog senki panaszkodni, hogy milyen büdös lett mert rágyújtottunk, sőt, bizonyos körökben akár csajozós is lehet.  Porcukros, citrusos a W.Ø Larsen – Classic Elegant, mazsolás lekváros a Mac Baren – Original Choice, és a mindentvivő az erdei gyümölcsös Dan Tobacco – Devil’s Holiday.

005-459-0025.jpg

Talán haladó dohányoknak hívhatjuk a harmadik kategóriát, az ún Balkan, vagy English blend keverékeket. Ezek markáns fűszerdohányokkal kevertek, gyakran kifejezetten büdösek és általában a műértő, a Virginiákra és az aromaticokra már ráunt, haladó pipások szívják nagy élvezettel.

A szíriából származó Latakia dohányt a szárítás után keményfa parázson füstölik és az Islay whiskykhez hasonló, az égett traktorgumit idéző, aromáját rengeteg ínyenc élvezi. Az egyedül egy bizonyos louisianai megyében, mindössze 65 hektáron termelt Perique fűszeres, borsos karaktere is remekel néhány férfiasabb keverékben. Ezeket tényleg inkább lakatlan szigeten szívjuk, mert egyébként a környezetünk meglincsel, vagy legalábbis tuti szóvá teszi hogy mi a fasz ez a hullaszag. Ilyet nem is mutatok, mert ha ez egy ajánló cikk kezdőknek, akkor minek, ha meg elrettentő akkor meg pláne minek.

Szóval van három pipánk, mert legalább kell egy aromaticokra, egy másik Virginiákra, meg egy kis kazánterű anytimeos, amihez nem kell 1-1.5 óra odaszánt idő, hanem akár egy röpke félórás pipázásra is bevethető. Elbasztunk számtalan órát dohány értékelések böngészésével, és megjöttek a kiszemelt csúcsdohányok is. A kellékeket, pipaszerszámot, fa tömködőt, szűrőket, pipatisztítókat természetesen már az első pipaboltba beszereztük, így harcrakészen jöhet is életünk legjobb dohányzós élménye.

Szolgálati közlemény: ha reasonably priced, középkategóriás pipákkal vérteztük fel magunkat, akkor most járunk úgy hatvan rugó kiadásnál.

b8879a98ad460fc18082fe453d813288--pipe-smoking-tobacco-pipes.jpg

Megtömtük a pipát, rágyújtottunk, betölti szánkat a sűrű, harapnivaló füst, az élet szép.

Pont fél percig, mert bealszik ez a szar. Hogy a faszba kell égve tartani? OK, meggyújtom még egyszer és pöfékelek mint a mozdony, de felforrósodik a pipafej, muszáj lassítani nehogy elrepedjen a méregdrága pipa, ezért megint elalszik. Leteszem 10 percre hűlni és begyújtom megint. Most közepes tempóban igyekszem szívni, de már inkább feladat mint élvezet. A pöfékelés miatt lezsibbadt a nyelvem és a szájpadlásom, ízeket már nem érzek, csak kínoz a forró füst. Néhány perc után megint elalszik és picit elkezd valami szörcsögni. Most már csakazértis pipázunk, bármennyire szar is,  úgyhogy harmadszorra és a következő fél órában még majd tizenharmadszorra is újra gyújtunk. A kétségbeesett slukkjaink hatására megmutatja magát a rejtélyes szörcsögés forrása, a pipa alján összegyűlt kondenzátum, amit egy slukkal könnyedén felkapunk és elárasztja a szánkat a marón keserű, tömény szenes és nikotinos lötty. Ez biztos felerősíti a már jól előrehaladott nikotinmérgezésünk miatti fejfájást és gyomorémelygést és dicsőn, úriasan, messzire feltörő sugárral széthányjuk a teraszt.

Brown-tones-with-black-bowler-flowery-shirt-and-pipe-900x600.jpg

Szívás ez a sport, de ha kitartunk és nem ilyen kontár cikkek alapján próbáljuk megtanulni, még élvezetes is lehet, úgy huszadjára.

 

95 thoughts on “Pipázni szívás

  • July 30, 2017 at 18:54
    Permalink

    A Mac Baren dán Black Cavendish pipadohánytól büdös lettem mint egy kis görényke.
    Viszont nem aludtam ilyen jót asszem vagy három éve.
    Ki érti ezt?

    • July 30, 2017 at 19:22
      Permalink

      Az nekem nagyon karcos volt. A hal ‘o the windtől besírnál szerintem. Nekem az “égő, cukros szalmás friss mező a nyári naplementében” keveredik egy kis “felmelegedett a napfénytől a harmat” ízzel.

      • July 30, 2017 at 20:07
        Permalink

        Alternatívaként itthon beszerezheto a Macbaren Virginia No 1. Nagyon szószos, édes, de kezdő pure virginianak tökéletes. Utána lehet menni a halothewindre, meg az egyéb naturabbakra.

        • July 30, 2017 at 20:29
          Permalink

          Olyat én szerinted szívtam?

          • July 30, 2017 at 20:36
            Permalink

            Simán lehet, de fasztudja. 😊

        • July 30, 2017 at 21:05
          Permalink

          Rámegyek.

          • July 30, 2017 at 21:06
            Permalink

            Milyen pájpokat lőttél? Van rajt gyártmány, típus?

          • July 30, 2017 at 21:21
            Permalink

            Az egyik biztosan szar, ilyen fémbetétes, azt alapból hagytam a faszba.
            A másik az egész ígéretes, olyan cérnavékony füstöt tol percekig, hogy csak nézel. Az a Maigret modell, amit be is linkeltem korábban, de szerintem az se egy nagy minőség, kezdő pipások svájcibicskája lehet vagy csak szerencsém volt vele.

  • July 30, 2017 at 19:06
    Permalink

    Kék Lárszen említésére is összefut a nyál a számban…

    Asszem ha rákot akarok kapni, akkor megint úgy csinálom.

    • July 30, 2017 at 19:17
      Permalink

      az a baj veletek, hogy iszonú burzsujok vagytok. vitorlázás? órák? pipa?
      indítok egy proletár péntek nevű rovatot az élet egyszerűbb örömeiről, mint például a dobozos sör, a konzervsólet és a műanyag sipító darts egy nyolcadik kerületi kocsma mélyén.

      • July 30, 2017 at 19:19
        Permalink

        Ne felejtsd el a remek fényképezőgépeket. Analógozni fogok egyet holnap, azt hallottam, hogy az most divatos.

        • July 30, 2017 at 19:22
          Permalink

          hipszter ÉS burzsuj. el sem hiszem, hogy miféle alakokat ismerek

          • July 30, 2017 at 19:26
            Permalink

            A kalapgyűjteményemre mondom h nem vagyok hipszter!

          • July 30, 2017 at 19:27
            Permalink

            meg a fék nélküli biciklidre és a manbunodra!

          • July 30, 2017 at 19:56
            Permalink

            😂😂

      • July 30, 2017 at 21:00
        Permalink

        tegnap dodgemeztem. 🙂 amolyan igazi vidéki vurstliszerűség van lent a parton. volt célba dobós játék is, úgy tűnik valaki eltalálhatott valamit, mert találtam egy nyálkás szilikonpókot a táskámban. halványan rémlik, hogy a karomon hordoztam mindenfelé.

        • July 30, 2017 at 21:06
          Permalink

          Fú, azt én is nagyon szeretem. Szerk: mármint a dodgemet.
          Az láttad, az áramszedőjén hogyan ívelnek át kis kócos kék ördögfiókák?

          • July 30, 2017 at 21:09
            Permalink

            nem áramszedős volt. 🙂

          • July 30, 2017 at 21:10
            Permalink

            Hát?! Benzines?

          • July 30, 2017 at 21:13
            Permalink

            felőlem akár felhúzós is lehetett én csak élveztem, hogy lehet vele marhulni. 🙂

          • July 30, 2017 at 21:11
            Permalink

            Ennyire vidék, hogy áram sincs?

          • July 30, 2017 at 21:12
            Permalink

            G. Lajos elorozta előle.

          • July 30, 2017 at 21:14
            Permalink

            most mondd meg. gyertyafénynél nézzük a tévét.

          • July 30, 2017 at 21:18
            Permalink

            Az semmi, kérlekalássan, mi háttal ültünk és csak néztük ahogy vetítette a falra.

      • July 30, 2017 at 21:01
        Permalink

        A 850 grammos globus sólet rituális és tradicionális első-pecás-este-a-tóparton vacsoránk vauval. Fejenként!

        • July 30, 2017 at 21:44
          Permalink

          én ezt natúr megcsináltam otthon, aztán duzzogtam, hogy valami baja lehetett a sóletnek, mert nem érzem jól magam

      • July 30, 2017 at 21:05
        Permalink

        Támogatom!

  • July 30, 2017 at 19:13
    Permalink

    inkább gyártok itthon kreteket 🙂

    • July 30, 2017 at 19:15
      Permalink

      a pipával én se barátkoztam meg, nem vagyok hozzá elég öreg. dohányból mondjuk nagyon bírtam a golden virginiát, asszem egy ideje itthon már nem kapni, igaz, rég töltöttem-sodortam cigit.

      • July 30, 2017 at 19:18
        Permalink

        Sokkal, de sokkal dohányabb íze van bárminek pipázva, plusz nem kell papírt szívni. Úgy voltam vele, hogy szarul néz ki, de elbaszott jó íze van.

        • July 30, 2017 at 19:52
          Permalink

          gyúrnom kell még az őrült skót-megjelenésre, abba jól illeszkedne egy tajtékpipa. vagy ha elkezd deresedni a halántékom, esetleg még a james bond-főgonosz kinézethez is mehet

      • July 30, 2017 at 19:30
        Permalink

        a pipadohányból sodort cigik sokkal finomabbak

      • July 30, 2017 at 20:03
        Permalink

        A cigidohányokat pipadohánnyal nem nagyon lehet összehasonlítani. Cigibe tényleg minden szar belekerül darálva, meg a számtalan hozzáadott vegyszer is. Pl. a fent említett perique dohány minden növenyét már korai növekedési szakaszában 12 levelűre metszik, és szigorúan 60—75 centisen, késő este aratják. Max. 2 hétig lógva szárítják, benedvesítik kicsit és kb. 1 font nehéz rollnikba tekerik, amiket hikoridió whiskys hordókba tesznek. A hordók tetejét nagy tölgy tömbökre cserélték, amit baszomnagy satuszerű szerkezettel racsavarnak a dohanyra és így, minden szuszt kiszoritva belőlük, érlelik 1 évig. Hát mi ez ha nem gecire kézműves? És viccen kívül érezni rajt. Ha ügyesen pipazol, elkepeszto milyen ízek ki nem jönnek a fenszibb dohanyokbol.

    • July 30, 2017 at 19:18
      Permalink

      Én azt nem szeretem sehogyse.

      • July 30, 2017 at 19:29
        Permalink

        ízlés kérdése, jobb, mint a mentolos rémek 🙂
        hátránya, hogy lazítja az izmokat, szóval jobban tudd horkolni utána az ember

        • July 30, 2017 at 19:31
          Permalink

          kobban gud! ez olyan, mint valami ikeás dohányzóasztal neve.

          egyébként télleg írhatnál régésztémában, ha van kedved hozzá.

          • July 30, 2017 at 19:32
            Permalink

            telefonhoz képest nagyok az ujjaim :/

          • July 30, 2017 at 19:34
            Permalink

            há csak egy számítógép elé kerülsz egyszer, na

          • July 30, 2017 at 19:41
            Permalink

            ahhoz fel kellene kelni az ágyból

          • July 30, 2017 at 19:46
            Permalink

            külön érdekes kérdéskör, hogy hogy végzel ásatásokat, ha soha nem hagyod el az ágyad

          • July 30, 2017 at 19:59
            Permalink

            sz. t. bácsi élete vége felé pl. a sétapálcájával mutogatta hogy hol kell még egy kicsit bontani a szelvényben úgy két méterrel magasabbról 🙂
            móra levelezve vezetett ásatásokat, “kutyanyelven” üzengettek egymásnak ő meg a kotormány jános 🙂

    • July 30, 2017 at 19:42
      Permalink

      Indóba Gudang Garamot szívtunk kollégákkal, sokkal jobb mint a Djarum. És külön szürreális, hogy 32 mg kátrány és 2.2 mg nikotin van egy szálban.

      • July 30, 2017 at 19:46
        Permalink

        kímélőnek hangzik. egy ilyen után én is az utcára szarnék

        • July 30, 2017 at 19:49
          Permalink

          Akkor már épp leszokoban voltam, mert itthon már bármilyen cigitől megfajdult a torkom. Ez bezzeg, nemtom hogy a páratartalom vagy mi miatt, de ott meg se kottyant.

        • July 30, 2017 at 20:13
          Permalink

          Vájá, indonezek nem szarnak az utcára, kevered az indiaiakkal. Indok kiasnak egy kis csatornát és a házuk végén kivezetik az útszéli toltesre. Így, mint a captain planetes srácok, egyesítik eroiket és nem csak szoliter szarok pettyezik a koztereket, hanem a mindenség almighty szaroshugya folyik minden út mentén. Persze mindez csak vidéken, értsd, min. 25 km-re a felhokarcoloktol.

          • July 30, 2017 at 20:20
            Permalink

            így könnyebb összegyűjteni a trágyát

  • July 30, 2017 at 19:55
    Permalink

    Fogalmam sincs miről beszéltek, de mind bolondok vagytok 😁

  • July 30, 2017 at 19:55
    Permalink

    Sze ne pá ün píp

  • July 30, 2017 at 20:12
    Permalink

    gyerekkoromban lakott a házban egy pipás bácsi, nem tudom mit szívott, de lebegtünk utána a folyosón, olyan isteni illata volt.

    • July 30, 2017 at 20:29
      Permalink

      A legtöbb nem szar dohánynak nagyon jó illata van. Én mondjuk a latakiát nem szeretem, pedig az islay viszkiket imádom. Kiértiezt.

      • July 30, 2017 at 20:45
        Permalink

        egyszer vettem pár zacskó pipadohányt ajándékba, eléggé zavarba jöttem a választéktól, nem gondoltam, hogy ennyiféle van. nyilván feltettek a boltban mindenféle keresztkérdést, de csak pislogtam bután. viszont elvileg sikerült jókat kiválasztani. csak egy csokoládésra emlékszem, de az is finom volt.

  • July 30, 2017 at 20:30
    Permalink

    Vízipipa.
    Egyszer próbáltam, rendes vp dohánnyal, először azt hittem, hogy nagypapa lekvárja az amit beletöltenek, annyira darabos, meg zselés volt. Viszont valami kibaszott finom volt.

    • July 30, 2017 at 20:34
      Permalink

      Nekem volt, elrozsdállt, kibasztam. Háromszor annyi szénmonoxidot szívsz be vele, mint a cigarettával. Valami ötvenszer annyi policiklikus rákkeltő vegyület van benne, mint a cigiben.

      Annyira meg azért nem jó.

      • July 30, 2017 at 20:37
        Permalink

        Pipánál se kicsi a száj és gégerák esélye.

        • July 30, 2017 at 20:53
          Permalink

          Jó, de nem melaszt meg mindenféle aromát szívsz, hanem dohányt.

  • July 30, 2017 at 20:50
    Permalink

    Na, annyit beszéltünk itt a dohányokról, hogy egy pillanatra zavarba jöttem, hogy most azonnal elmenjek dohányboltba, vagy fagyizzak inkább egyet, de aztán gyorsan megoldottam a problémát.

    • July 30, 2017 at 20:52
      Permalink

      basszus, tényleg! itt haldoklom, közben meg van még magnum a hűtőben!

      • July 30, 2017 at 20:54
        Permalink

        Mini? Vagy rendes normál?

        • July 30, 2017 at 20:55
          Permalink

          egy doboznyi mini. de már a rendes normál sem sokkal nagyobb.

          • July 30, 2017 at 20:59
            Permalink

            Erről ez jut eszembe:
            -Halló, Kiss lakás?
            -Igen.
            -Cserélje ki nagyobbra!!

          • July 30, 2017 at 21:01
            Permalink

            jájjáj. mondjuk tényleg hülyén hangzik az, hogy mini magnum.

          • July 30, 2017 at 21:03
            Permalink

            Na, majd Bernard erről is ír a proletár péntekben, hogy mekkora örömet tud okozni néhanapján egy mini magnum, ha már egyszer nagyra nem telik.

          • July 30, 2017 at 21:20
            Permalink

            Bernardnak nem telik mini magnumra.

          • July 30, 2017 at 21:27
            Permalink

            Köszönöm, hogy nem nekem kellett ezt leírni. Természetesen újracsomagolt termékre gondoltam, mondjuk egy rég elfeledett kefír a hűtő egy sötét zugában, mely már elérte azt a halmazállapotot, hogy megáll egy venyigeszálon, és erre van ráhúzva egy mini magnum zubbonya.

          • July 30, 2017 at 21:30
            Permalink

            Bernardot szándékosan nyomorultul tartjuk, így van számára ihlet.

          • July 30, 2017 at 21:42
            Permalink

            esküszöm, a saját szigetemen is lenne ihletem. tényleg

          • July 30, 2017 at 22:26
            Permalink

            vegyél nekem egy szigetet. Csepel például egész fasza, de a karib-tengeren is vannak jó helyek. kell a kiteljesedésemhez

          • July 30, 2017 at 22:28
            Permalink

            Egy saját csepeli járdasziget például eléggé menő lenne.

          • July 30, 2017 at 22:51
            Permalink

            Megint tolódik egy napot a saját ország projekt.

          • July 30, 2017 at 21:39
            Permalink

            csak desert eagle-t szoktam nyalogatni

          • July 30, 2017 at 21:16
            Permalink

            Írjak róla?
            A .357 vs 44 Magnum története elég érdekes, de amúgy nem erre a site-ra való.

          • July 30, 2017 at 21:17
            Permalink

            Túl jól bírták az őslakosok a skulót.

          • July 30, 2017 at 21:22
            Permalink

            teljesen biztos, hogy egy mukkot sem értenék belőle, de hajrá!

          • July 30, 2017 at 21:24
            Permalink

            Inkább maradok békés jószág és írok a kézműves mogyorós csokiról.
            Ma is hoztam haza és egész sikerem volt. 🙂

          • July 30, 2017 at 21:26
            Permalink

            igen, ez sokkal jobban hangzik. és így magnummal és kakaós túrótortával a hasamban még csak irigy sem vagyok. most viszont húzok aludni, mert úgy érzem lemerült bennem az elem.

          • July 30, 2017 at 21:27
            Permalink

            Gun nájt. 😀
            Hue.

          • July 30, 2017 at 21:41
            Permalink

            írj róla, én tervezek egy USMC-cikket úgyis, ketten együtt legyőzzük a mindenkit

          • July 30, 2017 at 22:25
            Permalink

            írjál hát.
            igazából tök jó ezeket olvasni, meg biztos írni is, de nekem semmi affinitásom utánanézni ezeknek a dolgoknak.
            pont elég azt a sok jogi halandzsát up to date tartani.

          • July 30, 2017 at 21:08
            Permalink

            “Kicsi magum, óriási élvezet.”
            /Egy született marketinges/

    • July 30, 2017 at 20:57
      Permalink

      (Na, most tuti csuklik anyám.. )

  • July 30, 2017 at 22:16
    Permalink

    kézműves pipa, kézműves dohány, kézműves lifestyle.

    meg a faszom is kézműves.

    • July 30, 2017 at 22:30
      Permalink

      Kereszthivatkozás, mémgyártás, önirónia megvan baszod? Egyébként meg a kis és egyszeri testünkkel elfogyasztott termékek közül van ami nagyipari, leanoptimalizalt, olcsón szorszolt alapanyagokból, fossá vegyszerezve gecigyorsan és gecinagytömegben legyártott szar. Légyszi zengj ódákat azokról, lehetőleg érdekesen és humorosan egyszerre!

      • July 30, 2017 at 22:36
        Permalink

        például a vifon leves szerintem királyság.
        sose fogok lebomlani.

        • July 30, 2017 at 22:38
          Permalink

          Hm, szigorúan finom közműves csapvízzel (0.8 méter mélyről) készítve.

        • July 30, 2017 at 22:49
          Permalink

          Pont ma dumáltunk mókussal a strandon, hogy nagyságrendileg öt forintba kerül egy zacskó.

          • July 30, 2017 at 22:52
            Permalink

            szerintem a csomagolás többe van, mint az az anyag ami belekerül…

  • July 31, 2017 at 04:19
    Permalink

    A bácsikám pipázik. Már a neve is olyan pipázós, Tihamér. Az egész ember olyan, komótos, lassú és megfontolt. Csak pipával tudom elképzelni.

Comments are closed.

%d bloggers like this: