Rosszul érzed magad?

Cserélj valakivel szart.

Mármint nem úgy értem, hogy megbeszélitek, hogy találkoztok hétkor a Blahán, és átadtok egymásnak egy-egy befőttesüvegnyi szart, bár valószínű, hogy ennek is megvan a maga varázsa, és azt sem zárnám ki, hogy az ember ezután egy kicsit valóban jobban érzi magát. A belekben kell szart cserélni.

A corki egyetem munkatársai kipróbálták, hogy mi történik, ha egy depressziós ember telekakál egy patkányt, és nem túl meglepő módon arra jutottak, hogy ettől a patkány is depressziós lesz.

Ez magában még nem is akkora nagy kunszt, én attól is elég szomorú lennék, ha egy vidám ember szarna tele, ezen pedig még az sem változtatna sokat, hogy az eljárást a víg írek trans-poo-sionnak keresztelték el.

Mondjuk könnyű röhögni, ha nem a te szarodra megy a játék, persze. Ami viszont érdekes volt a kísérletben, az az, hogy a bélbaktériumaink a jelek szerint nagyban meghatározzák a viselkedésünket is, így nem feltétlen rossz ötlet elcserélni a szar szart egy jobbra. Szerencsére azok számára is van megoldás, akik idegenkednek a kézműves és bio-módszerektől: valószínűleg hamarosan kaphatóak lesznek olyan probiotikumok is, amelyek kivételesen érnek is valamit, ezektől azt várják, hogy kedvezőleg hatnak majd a mentális betegségekkel küzdők egészségére.

Ez azt is jelenti, hogy a testünkben található baktériumok és miegyebek sokkal jobban befolyásolják az egészségi állapotunkat, mint eddig hittük. Ha belegondolunk, ez nem is csoda: összesen 43 százalékban vagyunk csak emberek, a testünk többi része, a mikrobiom baktériumokból, vírusokból és gombákból áll. Az újabb kor tisztaságkultusza, valamint több elterjedt gyógyszer megfosztott bennünket egy csomó olyan kispajtástól, akik jókat buliztak a belünkben, és a mi életünket is szebbé és jobbá tették – a kutatások szerint a steril környezetben nevelkedett egerek és patkányok is rosszabbul érezték magukat, mint a dzsuvában futkározó fajtársaik. Úgy tűnik, hogy az antibiotikum és a túl sok cukor fogyasztása szintén árt az ember beleinek, de nincs olyan táplálkozási tanács, amely elhozhatná a Kánaánt, ugyanis nem mindenkinek tesz ugyanolyan jót az azonos étrend.

Úgy tűnik, hogy a baktériumok által kibocsájtott kémiai „üzenetek” képesek megváltoztatni az emberi genom kulcsmarkereinek elhelyezkedését, ez az anyag pedig be tud épülni az emberi sejtek szerkezetébe is, ezzel befolyásolva, hogy hogyan viselkednek a sejtjeink. A baktériumok által kibocsátott anyagoktól viszont betegek is lehetünk: ha nem megfelelő bélbaktériumaink vannak, esélyesebb a Parkinson-kór kialakulása, viszont ha ezt megelőzően már műtöttek gyomorfekéllyel, van még remény: a beavatkozás során elvágják a Vagus-ideget, ez pedig megszakítja a kommunikáicót a bél és az agy között, legalábbis azt a részét, amelytől valószínűleg kialakulhat a betegség.

A tudósok szerint sokkal komolyabb a kapcsolat a bélflóra és az agy között, mint eddig hittük, bár az világos volt eddig is, hogy ha az ember ideges, hajlamos beszarni – de most úgy tűnik, hogy ha az ember belei idegesek, képesek beleszarni az agyába. A bél mikrobiomja, ez a sok szar, ami bennünk él, kulcsfontosságú szerepet játszik az immunrendszer működésében. A szerotoninhoz és dopaminhoz hasonló neurotraszmitterek folyamatosan tüzelnek a beleid és az agyad között, ezért is lehetséges, hogy az ember a zsigereiben érzi, ha épp nagyon jó vagy nagyon rossz neki. Rossz hír, hogy az antibiotikumok teljesen lenullázhatnak egyes bélbaktériumokat, ezért is lehet veszélyes marokszámra szedni őket – indokolt esetben meg muszáj, ugye, mert ha meghalsz, a bélbolyhaid is szomorúak lesznek.

Aki ettől kedvet kapott megnézetni a beleit, elküldhet a briteknek egy adag szart, a vizsgálat díja hetvenöt fontról indul, a magyar postát ismerve pedig lehet, hogy útközben ellopják a kakádat, de ennyiért a hülyének is megéri.

(metro)