Sün Aladár, Sün Piroska, Sün Adorján, Sün Dorottya

Ahogy azt meggyóntam már párszor különböző fórumokon, több sündisznó halála szárad a lelkemen. Meggyőződésem, hogy az ügyben csak részleges a felelősségem, és legalább háromnegyed részben a sünök hebehurgya viselkedése, rossz beidegződései és értelmi korlátozottsága is hozzájárult ehhez a borzalmas eredményhez.

Mivel a sündisznók ilyenkor áprilisban már elég aktívak, nézzük most a vezető sün halálokokat, hogy legalább ti segítsétek nekik elkerülni azokat a hibákat, amiket a sünök teljesen önállóan, esetleg emberi asszisztenciával követnek el, és amik aztán a pusztulásukhoz vezetnek.

Gázolás

A sünök saját beépített védelmi rendszert viselnek, ami normál körülmények között felvértezi őket a főbb viszontagságok ellen, így ennek teljes tudatában közlekednek. Veszély esetén futás helyett egyszerűen összegömbölyödnek, ezt tanulták az elmúlt párezer évben. (Én ijedtemben be is szarnék, de a sünök nálam karakánabbak.) Azzal nem számolnak, hogy az ember közben feltalálta az autót, és hogy a többszázszoros súlykülönbség ellen az összegömbölyödés nem nyújt hatásos védelmet. Így szürkületkor, pláne esős időben, amikor kedvenc földigilisztáikat csemegézik az aszfalton, gyakran lesz a gömbölyű sünből kilapított sün.

Fulladás

A sünök nem látnak túl jól, elsősorban hallásuk és szaglásuk alapján tájékozódnak, így meglepetésként éri őket a talaj folytonossági hiánya. Simán belegyalogolnak kerti tavakba, beleesnek kávátlan kutakba, ahonnan aztán nem tudnak kikecmeregni. (Nálunk még a pincelépcsőn is lebucskázott egy, alaposan lehorzsolva az orrát.).

A kutakat érdemes befedni éjszakára. Nálunk azon a nyíláson sikerül beszédülnie egy soványka példánynak, ahol a szivattyú csövét vezettük a kútba. (Ha kövérebb, valószínűleg nem fért volna át a lyukon, szóval érdemes felhizlalni őket valamennyire, de nem csak ezért.) A kerti tóba pedig építsünk nekik egy kis kapaszkodót, magyarán esztétikusan hajítsunk bele egy deszkát, ha nem akarunk másnap reggel vidáman fütyörészve szétázott süntetemeket gereblyézni a vízből.

Éhhalál

A sünik téli álmot alszanak: ha kellően hideg az idő, elvackolnak, életfunkcióik csökkennek. A tél folyamán belső (mag)hőmérsékletük 5-6 fokra mérséklődik, és ezen stagnál. (Szeretném leszögezni, nem én abuzáltam sünöket alvás közben hőmérővel, szerintem hibernációban seggbe dugni valakit még egy hőmérővel is roppant udvariatlan dolog.) Ha jön egy kis felmelegedés, de még nem az igazi tavasz, a sünök felébrednek, és lötyögő bőrrel rögtön élelem után kutatnak, biztos ők is érzik, hogy így nem túl esztétikusak. Csakhogy a táplálékuk nagy része – étrendjük főleg rovarokból, kukacokból áll – ilyenkor még nem elérhető és a süni belehal a kalóriahiányba. Érdemes neki almát vagy macskatápot kitenni, hogy átvészelje ezt az időszakot, aztán idegeskedve nézni, hogy az egészet felzabálták a rohadék nyestek.

Túlevés, mérgezés

A sünök augusztus végén farkaséhessé válnak. Hagyok kis időt elmerengeni a képzavaron. Igyekeznek felhalmozni a tél átvészeléséhez szükséges zsírmennyiséget, így mindent megesznek, amit ehetőnek vélnek. Étvágyuknak nem tudnak megálljt parancsolni: a pókokkal ellentétben, akiket nem lehet túletetni, mert rögtön diétába kezdenek, ha úgy érzik, kicsit szorít a kabát, a sünök fékevesztetten zabálnak, ráadásul nem tudják, mi a jó nekik. Pukkadásig tömik magukat tejjel és sajttal (na, ezt a hibát követtem én el), miközben laktózérzékenyek, így minimum egy kiadós hígfosás elé néznek, de a végső következmény kiszáradás és halál. Feleszik a patkánymérget vagy a növényvédővel lepermetezett rovarokat is. Egyes külföldi állatkórházak fogyiklubot is nyitottak sünöknek, ugyanis a kis dagadékok sem gyorsan mozogni, sem összegömbölyödni nem tudnak tetemes súlyfelesleg esetén.

Zsákmánnyá válás

Bár a sünöknek kevés az ellenségük és azok ellen is profinak gondolják a védekezési szisztémájukat (nem véletlen, hogy képtelenek lopakodni, olyan zajjal közlekednek az avarban, mint egy miniatűr önjáró löveg), néhány állat ki tud fogni rajtuk: a vaddisznók egyszerűen legázolják és felzabálják őket, a rókák, kutyák pedig lehugyozzák, majd az aranyesőn meglepődő állatkát könnyen kiforgatják a szúrós bundájából. Hasonlóan hatékony módszer még a görgetés, vagy vízbe gurítás.

A sünik emberi fogyasztásra is alkalmasak, a kutatók 8000 éves tűzhelymaradványok mellett talált süncsontokból arra következtetnek, hogy roston sütve nem volt megvetendő étel. A rómaiak is fogyasztották, tüskés bőréből lábszárvédőt készítettek, vagy gyapjúkártolásra használták. A középkorban Európa több táján népszerű vasárnapi ebéd volt annak ellenére, hogy Mózes III. könyve tiltja a süncsemegét (3Móz. 11,30).

Hildegard (1099-1179), Bingen apátnőjének receptje szerint borral, fahéjjal és pimpernellel (magyarán tikszem) érdemes elkészíteni, tehát, aki egy jó sünipörköltben gondolkodott ebédre, az jól fontolja meg! Szerintem sem érdemes hagymával és pirospaprikával elrontani az egészet.