Szemét zene
Shirley Manson a Garbageből a nedves álmom volt a kilencvenes években.
1993-ban alapították Wisconsinban. Shirley Manson kicsit se amcsi, eléggé skót, ami adott egy jó ízes tájszólást a vokálnak. Minden zenekartag részt vett a dalírásban, amitől egyszerre eklektikus és mégis harmonikus alterrock nótákat hoztak össze. Első albumuk, a Garbage zseniális volt, az Only Happy When It Rainst Grammyre nevezték, hogy aztán a Garbage jelenség tetőfokán a The World Is Not Enough-fal széleskörű ismertséget szerezzenek a korábban még le nem fedett közönség körében.
Sajnos a kétezres évek nem volt az alterrock virágkora. A Friendsszel együtt a plömpögős, keserédes poprock is szépen eltűnt a süllyesztőben, a kutyát nem érdekelt már a jócsajvokál meg a tábortűzkompatibilis gitározás. Szépen fel is oszlottak a Beautiful Garbage c. albumuk után, hogy aztán a negyedik megcsinálásán vergődjenek még egy sort és azóta is fékatatón állapotban létezzenek, valahol a felbomlás és a létezés szélén, egy letűnt kor hírnökeként.
A mostani felállásuk pontosan ugyanannak a stílusnak a korlenyomata, amit akkoriban nagyon szerettünk. Poposan előadva kölcsönöztek grunge elemeket, merítenek a punkból, az indusztriális rockból és persze az örök kilencvenes évek ízű motívumokból: a shoegazeből és a triphopból. Meghallgatva az új albumukat, a Strange Little Birdsöt olyan érzése lehet az embernek, mint ha abba a korba teleportálná, ahol még nagy szám a Smashing Pumpkins és az Oasis.
14 comments