Szerszám szombat #5/B – vau füvet nyír
Az egész úgy kezdődött, hogy a szomszédom, aki mellett ráadásul nem is lakom és nem mellesleg az előző tulaj jóvoltából lenyúlt vagy harminc centit a telkemből, elkezdett baszogatni, hogy a parlagfű akkorára nőtt a telken, hogy megtelepedtek rajta az orangutánok.
Amit mondjuk leszartam, de mivel még tervezek a helyszínen tölteni egy kevés időt, ezért gondoltam nem kezdem a jószomszédi viszonyt egy feljelentéssel. Természetesen azt tettem, mint minden rendes férfi ilyen esetben: le se szartam az egészet és halogattam, amíg nem egy áthatolhatatlan dzsungel képződött az utcafronton és a telken belül is. Persze tetejében allergiás is vagyok a parlagfűre, illetve nem volt olyan hétvége eddig, hogy ne lett volna hőségriadó, szóval gondoltam ellesz az még egy darabig.
Hanem legutóbb már állítólag az önkormányzatnál is szóltak, hogy basszam meg magam, szóval itt volt az ideje kitakarítani az árkot a telek előtt és a füvet is lenyírni. Rögtön elkezdtem az internethez nyúlni, hiszen egy igazi férfi nem kér segítséget. Aztán persze kértem segítséget Bluetól, mert ő az egyetlen, aki ténylegesen látott az ismerősi körömből füvet, levágási célból. Blue egyből levágta, hogy annak ellenére, hogy nincs áram a telken, az akkumulátoros fűnyírókkal tökéletes tévúton járok. Az egyedüli megoldás a jó öreg kétütem.
Fel is ajánlotta az MTD fűnyíróját, amit én készséggel nem fogadtam el, mert egy igazi férfi nem kér könyöradományt. Persze megköszöntem és felkészültem, hogy a tökéletes kudarc után mégis sunyi módon el fogom kunyerálni és vert hadként fogom tologatni az árokpartot a benzinessel.
Ezzel a lendülettel nyugtáztam, hogy ma sem lesz fűnyíróm (ez volt a múlt hét előtti héten), inkább elmegyek valahova piázni, szóval a Tescoba be is mentem, felmartam kellő mennyiségű rumot, kólát és limeot és toltam volna a kosarat a pénztár felé, amikoris megakadt a szemem (lófaszt, nyilván tök egyértelműen odamentem) egy benzines fűkaszán. MTD Smart BC 43.
Természetesen azonnal leszartam volna, ha Blue épp nem egy MTD nyírót akart volna rámsózni és épp nem az lett volna, hogy az inkriminált eszköz le volt árazva 20%-kal. Nekem sem kellett több és gyorsan meg is vettem és már vízionáltam magam, ahogy büszke viking titánként az elemekkel dacolva szépen aprítom a nyesnivalót és közben nagycsöcsű, bikinis lányok hozzák nekem a gyöngyöző pléhdobozos sopronit a hűtőtáskából.
Nos nem egészen így lett, természetesen tízre értem ki, a keverékes kannával a kezembe (a Trabantom óta nem mixeltem keveréket), természetesen intuitíven állítottam össze a gépet, mert egy igazi férfi nem olvassa el a használati utasítást, felkötöttem magamra a hozzá való faszagányos hevedert és nekiálltam aprítani a füvet. Ami azt illeti elképesztően szépen járt, 1:40-es keveréket tettem bele. Kedvem lenne a kis, majdnem két lovas motorjából valami homokfutót csinálni, annyira jó hangja volt. Beállítani se sokmindent kell rajta: van egy légszűrőház egy kis alumínium nyílással, amivel be lehet lőni, hogy mennyi levegőt kapjon, plusz egy szexi kis liter környéki tank, amibe a nafta kerül. Egy darab henger és gyertya jár hozzá, plusz az említett heveder. Tényleg csak keverék kell (gyk. 95-ös benzin meg egy kis olaj) és mehet a buli.
A damilos változatot tettem fel, mert a forgó pengék és a téglák kombinációjától rettegek, szóval szépen békésen toltam neki, mint a barom, szállt a por, a kezeslábasomon is keresztülbaszódott a pollen, taknyom nyálam egybefolyt, hanem ez a kis szar megállt.
Gondoltam túlmelegedett, mert minden létező permutációban megpróbáltam újraindítani, aztán egy kis keheskedés után újra megállt. Namost nem vagyok egy nagy motormágus, de a kétütemű, léghűtéses motoroknak van egy kurva jó tulajdonsága: ha nem benzin kell nekik, akkor levegő, de ezen kívül tényleg lófasz. Ezt a kettőt kipipáltam, újratöltögettem, a bovdennel bohóckodtam, de pár röffenés után így is leállt.
A fölös időt reménytelen árokból retek kibányászásával töltöttem, majd amikor végképp meguntam, hogy az összes létező puhatestű belemászott a beregi szandálomba, szépen visszatértem a férfias játékomhoz. Hanem az továbbra sem ment. Gondoltam mindenestül belebaszom a bozótba és soha többé rá se nézek, ott rohadjon meg mindenki, ide értve Bluet is, de aztán valami isteni sugallat folytán leellenőriztem az összeszerelt cuccot és rájöttem, hogy a gyújtáskapcsolót basztam normálisan bekapcsolt helyzetbe húzni és csak ez volt a baj.
Ja igen, gyújtás. Az is kell.
Egyszóval mindeninek kurvára ajánlom a kütyüt. Először azt hittem, hogy valami himihumi olcsó sajátmárkás Tesco szar, de kiguglizva kiderült, hogy ez a gyár idősebb, mint pár autógyár. 1932-ben alapították Clevelandben. Van gyáruk Saarbrückenben és Magyarországon is, megvették a Ryobit is, szóval fasza cucc, na. Olcsó, mint a rohadás, elvileg van hozzá plusz pénzért kapható adapter, amivel sövényt is lehet nyírni, illetve valami láncfűrész jellegű is van. Pikk-pakk két részbe lehet kapni, ami nagyon praktikus, ha hozzám hasonlóan az erkélyen kívánjátok tárolni a kutyakaja mellett.
Amire figyeljetek: a légszűrőház folyton lepattan, el lehet hagyni, illetve a heveder sem egy atombiztos darab, célszerű visszafűzögetni, vagy leragasztani a pántjait, hogy ne hagyd el a gépet.
