Ufónotesz III – Figyeljen az érzéseire
Továbbra sem feccölnék bele a szükségesnél többet. Ez még nem a vers, bár lehetne, na most kezdődik.
ilyenkor persze nem jön semmi
csak a szokásos
félelem, undor, közöny
vállrángatás
hogy képes az a barom
fagyasztott joghurtot
a jármű közepén enni
fehér üresség
és a kamra közt
lehetünk most
csak úgy érzésre
kék vállrángatás
ehhez mit szólnak
hogyan lehetne kék
honnan tudjam, nem az én
dolgom az értelmezés
hirtelen nyilalló rosszallást
találtam a fejemben
és a vállam
már nem én rángatom
folyt. köv.
