Walking Dead ugyemegmondtam – S08E02
Deizgi. Elképzelésem sincs, hogy mi lesz Negannel és kedvelt szereplőinkkel, a papcsávóval, Dwaryllel, Darwighttal, a barna latino csajjal, a másik barna latino csajjal, vagy azzal a latino csajjal. Remélem mindet megeszik a zombik, vagy Paudits Béla, vagy kiderül Rickről, hogy molesztált valakit és elkaszálják a sorit.
Közelikkel kezdünk, ami utoljára a Volt egyszer egy vadnyugatnak állt jól. Úristen, az mennyivel jobb dolog. Lehet, hogy hagynom is kéne a faszba ezt és inkább megnézni azt, ráadásul a zene se az egységsugarú szintis mélyzöngés, amit a transzformersz óta minden akciófilmbe bele kell valahogy szuszakolni és feláll az ember hátán a szőr már, ha meghallja. Mindenesetre ez ha valami omázs akart lenni, akkor kurva szarra sikerült.

A közelieket végignézve kíváncsi vagyok, hogy mikor jön az a rajongói elvárás, hogy nincs elég transznemű a sorozatban. Mindenesetre antihőseink megint készülődnek valamire. Esküszöm, hogy nem bírom követni, hogy ki az aktuális egyszerhasználatos, hátrafésült hajú, kreol ősökkel rendelkező, bűnöző hajlamú feszesnacis maca, aki megint stukkerral a kezében osztogatja az ukázt, de beszól a rádión, szóval gondolom épp fontos ember. Az biztos, hogy a sorozat többi női szereplőjével együtt megkapta a nagy posztapokaliptikus keménynőcis manír-kézikönyvet a Gór Nagy Mária színitanodából és rendesen bebiflázta, mert csukott szemmel fingom nem lenne, hogy ki a picsa szólalt meg.
Mondjuk nyitott szemmel sincs, de mondjuk Maggiet meg tudom különböztetni például, mert neki nincs hátrafogva a haja.
Persze Rickék megjelennek hentelni. Ami azért is érdekes, mert a legjobb tudomásom szerint a főnökük telephelyével egyezkedtek csak, szóval meglehetősen udvariatlan dolog népirtással nyitni, de ez egy ilyen helyzet. Annak szurkolunk, aki a legtöbb morális ökörséget tudja belemondani a kamerába.
Megint egy flashback vagy forward, vagy az istentudja, hogy mi, de hőseink “megküzdenek” a zombikkal megint. Lassan egy hároméves is le tudja tolni őket egy gyurmakéssel, annyira puha lehet a koponyájuk, de olyanokat grimaszolnak azért, mint ha egy percig is kellene értük aggódni. De tényleg, volt hogy megtaposták a fejüket és abban is kimúltak. Szerintem ki kéne rúgni a maszkmestereket, úgyis egyre szarabb munkát végeznek és játszhatná az összeset Paudits Béla.
Aztán meg egy csomó lövöldözés, Rick kompániája irtja a B helyszínt, meg Rickék is abálnak picit. A lányok nyugodtan kimehetnek pisilni, teljesen érdektelen. A fiúk is a lányok után, mert nekik meg annyira felvizezett bénázás, hogy ennél alsóban is komolyabb kommandós jeleneteket játszottunk el a nagyszünetben kutyaszargránátokkal. Egyetlen vicces momentum, hogy elhangzik a tévében a szinkronos változatban hogy “nyírjam ki a geciket”, miközben a képregényes Negan fuckolását módszeresen shitezésre cserélték. Nagyon rebel egy nemzet vagyunk…

Amíg Rick és Dwyghtryl kihámozzák az ákombákomokból a csodatervüket, addig a többiek felfordított asztalokkal védekeznek gépkarabélyok ellen. Persze van egy kis morális konfliktus is, amiben kifejtésre kerül, hogy ez tök rendben van erkölcsileg, hiszen ez nem is a bosszúállás miatt van, hanem Rick előző részben taglalt Lebensraum elmélete alapján. Ez nem csak az Ő Harca.
Ami mondjuk igazán rettentően kiakasztó, az Ezekiel faszkodása, ahogy valami pátoszos ratyiságba burkolja ugyanazt a szart, amit az összes többi posztapokaliptikus oravecznóri próbál letömni a torkunkon minden második átvezető jelenetben. Én nem vagyok az az akciófilmes-típus, de őszintén azt gondolom, hogy a rész többi részét jellemző nyugdíjas lövöldözős vonaglás is izgalmasabb, mint amikor ezek a papírból kivágott semmi kis szereplők próbálnak nagy megfejtéseket az arcunkba tolni.

Dwightryl a maga egyediségében az egyetlen hiteles karakter. Bebassza az ajtót, zord tekintete van, nyílpuskája, szigorú vonásai, sose lehet tudni, hogy mit gondol, motorral jár, fasza a bőrmellénye és ráadásul hosszú szőke haja van, ami jól bekeretezi sebhelyes arcát.
Jézust persze megszállja a szentlélekisten megint és elkezd Jézust játszani mindenkivel szemben. Nem mint ha nem lenne egy picit késő irgalmas szamaritánust alakítania (már elnézést a komoly képzavarért), de eddig nem okozott komolyabb tépelődést kieggyelni korábban párszáz embert, most meg hirtelen feltör belőle a lelkifurci és jön a genfi egyezményes faldumával. És Morgan, az egykori dühöngő pacifista meg játsza az equillibriumot és kicsinál mindenkit. Ezt nevezem komplex karakterfejlődésnek.
Eközben Rick, az egyetlen ember a világtörténelemben, akinek sikerült egyetlen lökéssel keresztültaszajtania egy komplett bordaketrecet a hozzá tartozó mázsányi hússal egy ikeás jökkmokk polctartón, amit feltehetőleg két hatvanas tipli tart a helyén hirtelen rájön, hogy egy beteg fasz és épp elárvított egy kislányt.
Közben a másik vonalon Carol és Ezekiel elevenen etetnek meg nagy összemosolygások közepette egy tigrissel egy embert. Kicsit kezd zavarbaejtő lenni, hogy tulajdonképpen mi a büdös picsát is nézek tulajdonképpen én.
Rick a meltdownja közepén belebotlik Moralesbe, akit méltán feledtünk el. Közli Rickkel, hogy szopó van és nekünk itt, ezen a borzasztóan érdekfeszítő cliffhangeren kell csüngnünk szótlanul, mint gyümölcs a Petőfi Sándor ajkán.