Zombiszarvasok lepték el Nevada államot

Az ámokfutó agancsosok korábban már felbukkantak Skandináviában, Kanada két tartományában és 24 szövetségi államban is.

Nevada bölcsei nem sokat haboztak megtenni a szükséges lépéseket: törvénybe cikkelyezték, hogy aztán hozzájuk senki ne vigyen fertőzött szarvas alkatrészt és akkor rend lesz.

Ezzel mindössze az volt a gond, hogy a fertőzésnek nem szóltak róla, a krónikus agysorvadás betegség nem ismeri a térképre rajzolt határokat.

Az angolszászban CWD-nek rövidített tünetegyüttes következtében a szarvasfélék (pl. szarvas, rénszarvas, jávorszarvas) jobbára elvesztik a félelemérzetüket az emberektől, letargikusan kóborolnak a településeken, közutakon és aztán el is pusztulnak. A fertőzés nem csak a szabadon tartott, hanem a haszonállatként nevelt állományt is érinti.

A jelenség nem új, a CWD nem vírusos vagy bakteriális eredetű, hanem – hasonlóan a kergemarha kórhoz – prionok (egyfajta fehérjék) útján terjed. Majd miután az agyszövetet roncsolta, végképp visszafordíthatatlan.

A nevadai tiltás azért volt különösen felesleges rendelkezés, mert nagy a valószínűsége, hogy nem pusztán állatok közötti továbbfertőzésről van szó, hanem az emberi hanyagság tűnik fel megint: vadászok feltehetően egyszerűen hulladéklerakónak használták az erdőket, a kilőtt vadak felesleges részeit nem cipelték magukkal, hanem a helyszínen hagyták, onnantól szabadon fertőzhetett tovább évekig. Erre válaszként az az adminisztratív intézkedés (egyben végrehajthatatlan), hogy tilos mondjuk szarvasagyat vagy gerincvelőt átvinni az államhatáron, finoman szólva is csekély hatású lehetett.

Mindenesetre egyre növekvő aggodalom kíséri az eseményeket, mert feltételezhető – bár mindeddig nem bizonyított -, hogy akár az emberre is veszélyes lehet.

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!
%d bloggers like this: