A pruszik
Soha nem gondoltátok volna, hogy a szorító nyolcas és a bulin csomó után még jöhet bármi, ami megváltoztatja az életeteket!
Pedig a pruszik kurvajó. Adott egy helyzet: egy kurva darab kötelet lelógatnak, hogy felmássz rajta, mert a fenti ember nem bír felhúzni, mert sérült, kicsi, mittomén. Hogy mászol fel?
Elmondom: sehogy.
Aki azt hiszi, hogy mivel a tornatermi háromcenti vastag kóckötélen felmászott, ezért egy centivastag dinamikus kötélen, vagy bármilyen modern, nejlonköpenyes kötélen felmászik, az kurvanagyot téved. Sírás, nyögés és garantált esés lesz a vége, mert exponenciálisan nagyobb szorítóerő szükséges ahhoz, ha fogy az átmérő a kötélnek és te mégis szeretnél rajta felmászni.
Mi ilyenkor a megoldás? Hát a pruszik-csomó!
Pruszikból egymillió féle van és nem is nagyon akarok belemenni a fajták részletezésébe: a közös jellemzőjük, hogy a kötél kötélen történő súrlódását használják ki, ami csak terhelésre alakul ki a két kötél között. Magyarán ha finoman húzod, akkor odébb lehet csúsztatni, ha beleállsz, akkor meg a helyén marad. Zseniális, nem?
A pruszikban az a jó, hogy igazából még a cipőfűződből is tudod kötni, csak az azért para, hogy elszakad. De jobb, mint a semmi. Ha összetörve heverünk egy gödör alján egy fentebb rögzített kötéllel, akkor gyakorlatilag az egyetlen esélyünk a túlélésre. De ha a társunk mondjuk elájult egy ütéstől és mi vagyunk a kötél alján, akkor sincs semmi más esélyünk arra, hogy biztonságban feljussunk.
A pruszik tulajdonképpen egy önfékező biztosítóeszköz, gyakorlatilag egy ilyen eszköz kötélből készült párja. Nem tudom elmondani, hogy az eszköz maga mennyire nélkülözhetetlen expedíciós mászásnál, barlangászatnál meg ipari alpinizmusnál, de a mentéseknél legalább ennyire fontos, hogy ismerjük a pruszikot.
Egy kötélgyűrűből és egy főkötélből kell kötni: szerencsére a főkötélre terhelés alatt is rátekerhető a kötélgyűrű, akkor is működni fog. Ezért ha lógunk valahol a semmi felett, akkor is tudjuk használni önmentésre. Ami fontos, hogy a kötélgyűrű, amit a kötélre kötünk mindig vékonyabb legyen, mint a főkötél. Adott esetben (pl. ereszkedéskor másodlagos biztosításnak) több kötélre is érdemes és kell is rákötni a pruszikot.
Ha nem akartok meglepetéseket, akkor lehetőleg ne a paracorddal hipszterkedjetek, hanem az ilyen kanyoningos-hegyes-magashegyi túrás, viaferrátás huncutkodásra vigyetek magatokkal egy filléres kötélgyűrűt: egy 60-100 centis darabot nagyjából háromszáz forintért vágnak nektek a Decathlonban vagy a Mountexben. Elfér a táskában, szükség esetén lehet vele fojtogatni, meg felkötni a táskát egy ágra, de legfőképp életet menthet. Ferrátázáskor például rárögzíthető a kötélre is és felfelé pont ugyanúgy lehet “csalni” vele.
Gyakoroljátok: nagyjából három perc elsajátítani és utána eggyel nagyobb esélyetek van nem meghalni egy olyan helyzetben, amikor nem is gondolnátok, hogy szükségetek lett volna erre a tudásra.
