A szívószál előtt esetleg a Happy Mealt lehetne betiltani

Tudjátok mire jó a Happy Meal játék? Lónak a faszára.

Persze mondhatja az átlagos sznob, hogy csak a lapaj proli parasztja hordja donácba kajálni a kölkeit, de a gyakorlat egy picit mást mutat. Sajnos a bevásárlóközpontok gasztronómiája nagyjából az irodák kantinjaihoz fogható, aminek egyenes következménye, hogy a súlyos időhiánnyal küzdő szülők a kölkeiket ezekbe a tragikus siralomházakba hordják enni a családot, mert ha nem akarod, hogy Mustafa két napja a napon álló, secret sauceos kebaböntetét etetni a kölökkel, akkor nagyon nincs más választásod.

Mert nyilván a donácban, a BK-ban is vállalhatatlan okádékot fog enni a purdé, és abból is leginkább csak a sültkrumplit. Egyébként sem született még olyan normálisan nevelt kölök, aki ne undorral gondolna a nuggetsre, a pepihúsból készült százszázalék fejősmarha darálékról ne is beszéljünk.

A kifőzdék és a “grilllandok”, “mediterrán grillek” és a többi rántotthús veszejdékben meg csak az elmúlt három évben két kollégám kapott grátisz csótányt, szóval az ember hajlamos a Faszari Kft. által üzemeltetett dögkút újrahasznosítók helyett a Szarrágó Bt. által franchizeban üzemeltetett gyorsbüfék kínálatából választani, bízva abban, hogy az enyhén rohadó zöld csirkénél és a gennyes marhahúsnál sokkal rosszabb nem történhet vele.

Persze de, de a kockázat fajlagosan alacsony, cserébe pedig fogyaszthatja az ember biztonsági játtékként a seízű, de legalább nem romlott mocskot.

Ennek a műfajnak a legalja az egyébként jól kitalált Happy Meal menü. Ha a kedves anyuka és apuka a szénhidrátbomba sózott sültkrumplival nem akarja súlyosbítani a kölkei pajzsmirigygondjait, akkor kérhet hozzá répakarikákat meg salátát és gyümölcslevet/ásványvizet, amivel egy picit tud tompítani ezeknek a szarhalmoknak a szervezetre gyakorolt sokkján. Amire nyilván a szülők az elbaszott életük folytán már amúgy is rezisztensek és amúgy sincsenek elvárásaik már ezen a fronton a napi nyolcas irodai tragédia miatt. De a gyerek az más, azt valahol mindenki szeretné prolongálni, hogy feltétlenül rátérjenek a reciklált nyesedékből álló diétára.

Na és itt jön képbe az a kibaszott játék. Gyakorlatilag két kiló újrafelhasznált papírba csomagolt nejlonzacskóba rejtett azonnali kukatöltelék.

Van néha aranyat érő játék ezekben az alpári, nejlongasztró putrikban is, ezekbe néha bele lehet nyúlni. Például a Furby időszak mini-Furbyjeit mostanában vesékért cserélik, de ehhez egyrészt a tengeren túlon kell születni, másrészt időutazni. Jellemzően ezek a cuccok amúgy hamar elfogynak és már a meghirdetésük pillanatában özönlenek rájuk a vevők.

Általában súlyos promóciós aránytévesztés eredményei, vagy egy olyan amúgy is atomra túlhájpolt szarságnak a reklámanyagai, amit még akkor is imádna a közönség, ha egy rakás szar lenne nejlonzacskóban Pokemonnak felmatricázva. Ez épp a Hotel Transylvania 3 promóciója a hazai McDonaldsban.

Hadd mutassak be nektek pár elemet:

• Frank Ball – a kék szar bal alsó sarokban – egy műanyag labda
• Drink with Drac Cup – egy pohár, amihez nincs szívószál, de büdös műanyagszagot áraszt
• Dennis Xylo flyer – egy műanyag karika, amire rá van fűzve egy fél elvágott zokni, és el lehet dobni. Tényleg.
• Blobby Bucket and Spade – Egy pohár meg egy kéz alakú kaparó
• Family Flying Disc – Egy frizbi, de nagyon kicsi és nem repül rendesen
• Giggling Winnie hátvakaró – komolyan.

És az a borzalmas ebben a szarban, hogy ha nem csomagban veszed a kajával, akkor egy gazdasági csőd. Ha meg igen, akkor támogatod ezt a baromságot. Termelsz a tonnányi papírszemét mellé egy halom műanyagszemetet, plusz egy két világítós meg tülülülüzős foshalom mellé még egy kis veszélyes hulladékot is, amit az elemek és az elektromos részek miatt még újrahasznosítani sem lehet és feltehetőleg aránytalanul több energiába kerül előállítani, mint egy sörösdobozt. Mondjuk az arányos a véleményem szerint mínuszos lenne.

Bezzeg bazdmeg a szívószál az a közellenség.