Az első hó
Csessze meg, elaludtam.
Ma reggel arra ébredtem, hogy szakad a hó.
Ez egy nagyon jó dolog volt, mivel ez azt jelentette, hogy a tegnapi hajtás után volt némi esély arra, hogy nem jön a kutya sem.
Így is lett, de olyan szinten, hogy a főnököm fél kettőkor azt mondta.
Írd ki az ajtóra, hogy kettőtől zárva vagyunk, aztán nyalják ki a seggemet.
Kis kavarodás után aztán megegyeztünk, hogy ebből csak az első félmondatot kell kiírni.
Úgyhogy hazajöttem. Ettem két nagyon finom fehérvirslit, utánaküldtem valami süteményt, és úgy belebújtam az ágyamba, mint Eddie Brock Venom-ba.
Este fél nyolc körül tértem magamhoz.
Jelentem, a hó már nem szakad. A szomszéd macskák mind megvannak, és egyre kövérebbek.
Pedig egy szép posztot terveztem írni a mongol éneklési technikáról.
De akkor ez így most elmarad. Cserébe azért kaptok egy videót, én pedig, hogy agyonüssem az estét, cikket írok valamelyik napra Amerika Kapitányról, és hogy mire is jó a pornhub, ha valaki a kapitány rajongója. (Bernardunk nem az.)
Címlapkép: a mai ebédem. Ilyeneket eszem a munkahelyemen.
