Az esküvő
Megvolt az esküvő. Egy életre elment a kedvem az egésztől.
Az egészből az a tanulság, hogy soha ne legyünk semmik. Csak vendég. Esetleg résztvevő.
2019.08.10
Szép, napos idő. Már rosszul kezdődik.
Sajnos az autónk még mindig nincs kész. Ezért édesapám lett a sofőr. Szép, fekete Volvo lett a kocsi.
A menyasszonyt délben kellett felvenni, aztán irány a helyszín. Vagy mégsem. Ugyanis otthon maradt egy csomó cucc. Irány oda.
Végre megérkezünk, menyasszony full sminkben, gyönyörű hajjal, megy öltözni. De jött a fotós…. Mégse így legyen, úgy legyen inkább. Hamar szakadt a cérnám.
Öltöztetés, mivel lemaradtam a vendégvárásról, ezért különösen jól estek a következő események.
Polgári szertartás.
Anyakönyves hősiesen küzd a dögmeleggel. Egy szem árnyék sem volt. Kint 34 fok. A képeken úgy néz ki, mintha nem lett volna vendég, lévén mindenki bujkált. De ara bírta kitűnően. Én rohangáltam. Rendezkedtem. Vitatkoztam, ha kellett. Voltak hiányosságok, de szép volt. Volt kórus is, annak különleges hangulata volt.
Majd totál máshol egyházi, templomi ceremónia is következett. Nálam volt a gyűrű, virág, papírok, minden. Nélkülem nem kezdődött el az esküvő.
Az is jól sikerült.
Betanítás jól sikerült, különösen ügyesek voltunk. Mintha egész életünkben ezt csináltuk volna.
Na de hogy este nyolcig nem enni? Nos, nem. Már világomat nem láttam. Süti alig volt, pici tányéron kevés süti. Mint utólag kiderült, sok volt. Csak eltették…. No comment.
Természetesen volt minden. Vőfély, programok, menyarablás. Tánc és mulatság. A zenekartól kapartam magam. Hangos volt, nem zavarta őket, hogy mindenki szólt már, hogy kuss. Ez vicces is volt.
Sajnos a mindenhollegyélottegyszerre miatt nincs közös fotónk a párral. Nekem nincs. Férjemnek van.
A hőség mindenkit megviselt, légyszívesebben medence mellett lettem volna.
Elfáradtam. Este nyolckor már nem tudtam enni. Szórakozni végképp.
A wc-t végül úgy oldottuk meg, ahogy én mondtam. Ruha le, aztán vissza.
Szülők kizárólag vendégek voltak, ez nagyon meglepett. Táncolni sem volt erőm, elvoltam hajnal kettőig, utána muszáj volt aludni.
Másnap morzsaparti, sok kaja, pia. Pakolni is kellett. Három kocsi lett megtömve.
A vacsora nagyon finom volt, a torta fenomenális. Mindenkinek ajánlom a Cukorpor nevezetű helyet. Nem vagyok tortás. Ez viszont a hűha kategória.
Összegzés: tényleg csak vendégek legyünk, mint a férjem és a haverja. Ők ittak, buliztak, másnap kanalaztam össze őket. Szervezni semmit!
