Azt a viccet ismeritek, hogy egy robot bemegy a kocsmába aztán csenget egyet?
Mert az Associated Press lehozta.
Alexa és Siri sorra idézik a tréfákat az adatbázisukból, viszont ha visszakérdezel, egyáltalán nem értik.
A mesterséges intelligencia még nem jutott el arra a szintre, hogy meg tudná lépni, amitől magunkat valamennyire embernek tartjuk.
Jó persze, a gyűlölet az egyik legemberibb, de talán a humor ott lehet a negyedik-ötödik helyen ha a kapzsiságot, a mohóságot, a nemi vágyat és a többi főbűnt lehámozzuk a maskaráinkról.
Linguists and computer scientists say this is something to consider on April Fools’ Day: Humor is what makes humans special. When people try to teach machines what’s funny, the results are at times laughable but not in the way intended.
A lingviciszták (legyenek nyelvészek, de nem teljesen ezt jelenti a számítógépes nyelvtudomány) szerint a gépek mind a mai napig nem képesek felfogni a tréfát.
Ha viccből elindítanák az atomrakétákat, akkor mondjuk lenne móka és kacagás.
A Texas A&M University-Commerce így látja (mondjuk Texas olyan mint Nógrád külső, ilyen vesztes mexikói kisebbség erős puskákkal) :
In themselves, they have no need for humor. They miss completely context.
Ha rám hallgatnak a mesterséges intelligencia algoritmusok, Texas államot fogják először leatomozni és utána James Cameron is megnyalja mind a húsz ujját.
Allison Bishop standupos a Columbia egyetem színeiben (hehe azért ilyen névvel lehetne valami rossz sakkbábú vagy püspök, nem komédista) eképp tárta elénk a szomorú igazságot a gépekről:
Computer learning looks for patterns, but comedy thrives on things hovering close to a pattern and veering off just a bit to be funny and edgy.
Humor has to skate the edge of being cohesive enough and surprising enough.
A humor valóban egy határeset lenne? Kohézió és meglepetés forrása?
A ki nevet a végén játékunk nagyjából 5-10 év elteltével megint másképp fog kinézni és a robotok elveszik a humoristák munkáját is.
Gyorsan tanulnak, másfél évente megkétszereződik a teljesítőképességük, a humán faj kétszázezer éve megrekedt egy szinten, a mentális képességeit az elmúlt olyan tízezer évben nem másra használta mint egymás mészárlására. A civilizácók átlagos élettartama 384 év volt, ennyit bírtak a birodalmak, törvényszerűen megsemmisültek.
Harminc éven belül kilencmilliárd ember fogja akarni kölcsönösen legyilkolászni egymást a megmaradt erőforrásokért.
Tristan Miller a Darmstadt egyetem technológiai intézetének nevében ma még így nyilatkozott:
Creative language — and humor in particular — is one of the hardest areas for computational intelligence to grasp, said Miller, who has analyzed more than 10,000 puns and called it torture. It’s because it relies so much on real-world knowledge — background knowledge and commonsense knowledge. A computer doesn’t have these real-world experiences to draw on. It only knows what you tell it and what it draws from.
Valóban? A kreatív nyelvészet egyáltalán nem humánum függő, egy másik kísérletben le kellett állítani az AI algoritmusokat, mert olyan nyelvezetet fejlesztettek, amit a humán gazdáik nem értettek. Tévutas azt feltételezni, hogy amit mi ma való világnak feltételezünk az valódi és az érzékszervi obszerválásaink jelentik az objektív valóságot. Nagyon nem. Egyre több minden mutat arra, hogy a fizikai valóságunk is csupán illúzió.
A robotok nyerésre fognak állni, bárki meglássa…
Post Comment
You must be logged in to post a comment.