Beröffentik az űrmosodákat
Amikor idegen égitestek meghódításáról gondolkozunk, a felmerülő kérdések általában, hogy legyen szállás, víz, levegő és étel. Ezzel le is lenne tudva a történet és éveken belül kolonizálhatjuk a Mars bolygót?
Ahogy arról már néhányszor fellebbentettük a fátylat, a sztori itt még biztosan nem ér véget, mert ha vizet és ételt fogyasztunk, óhatatlanul szükség lesz űrbudira is.
Visszatért az ISS parancsnoka – persze, hogy a szarásról faggatták
De mi a helyzet akkor, ha nem napokat, esetleg heteket töltünk távol szülőbolygónk biztonságától, hanem hónapokra vagy akár évekre költöznénk át a Holdra?
A kérdés akkor válik egyre feszítőbbé, ha már túl sok időt töltöttünk ugyanabban a zokniban és alsógatyában, mert amíg a Földön a worst case scenario szerint miután kifordítva is hordtuk, netán kitettük a napra, hogy az UV fény tegye a dolgát és öntisztuljon, még mindig ott a lehetőség, hogy ha van nálunk Mastercard, a legborzasztóbb nyaralás is Glamour-napos tobzódásba fajulhat a pénzköltészet oltárán.
A világűrben, pláne távoli planétákon hasonló lehetőség nem lesz, amíg a Mars Pláza meg nem nyitja hívogató kapuit.
A jelenlegi megoldás a Nemzetközi Űrállomáson (ahogy a szovjet MIR esetében is történt), hogy a rendszeres teherforgalomban kapott utánpótlásnak az étel-ital mellett része a ruházat, alsónemű is, így aztán nem kell gondoskodni a mosásról, a büdös fél pár zoknikat nem tüntetik el a csenő manók, hanem egyszerűen kidobják az elhasznált gatyókat és azok méltósággal elégnek a légkörbe visszatérve.
Egy nappal jelen poszt írása előtt jelentette be a NASA és a Procter & Gamble iparági óriás, hogy közös kísérletek keretében mosószereket és mosási technológiákat keresnek a jövőbeni űrmosodák létesítésére és üzemeltetésére.
Az ügy bonyolultságát jelzi, hogy nem csak a szagokat, szennyeződéseket kell tudnia eltüntetni az űrmosópornak, hanem figyelembe kell venni az űrállomások körülményeit, ahol még a vizelet utolsó cseppjét is újrahasznosítják, így nem csak nem tartalmazhat gyúlékony, mérgező összetevőket, hanem teljes mértékben lebomlónak kell lennie, hogy a víztisztító berendezések hatásfokát ne rontsa le.
A tényleges tesztek 2022-ben indulnak, amikor már az ISS körülményei között kell bizonyítania a Tide mosószereinek, egyúttal olyan kombinált mosó-szárító berendezésen is dolgoznak, amely a NASA Artemis programjában a Holdra, majd később a Marsra repítheti a tiszta ruhák otthonos illatát.
Nem a NASA az egyetlen, akiket foglalkoztat ez a kérdéskör, az Európai Űrügynökség olyan antibakteriális alsóneműk fejlesztésében látja a megoldást, amelyek valamilyen mértékben képesek az öntisztulásra, mert a világűrben a víz az egyik legnagyobb kincs, arról nem is beszélve, hogy a mosás és szárítás energiaigénye kifektetheti még a folyamatosan bővülő napelemes berendezéseket is.
A P&G és a NASA közös fejlesztéseinek lehet azonban egy nem várt hozadéka a földlakók számára is. A felfedezésre váró csökkentett víz- és energiamennyiséggel működő mosási technológiák a vízhiánytól szenvedő területeken is alkalmazhatók lehetnek és arról se feledkezzünk meg, hogy a legolcsóbb energia mindig az, amit nem fogyasztunk el, tehát ha tömegesen sikerül csökkenteni a mosás-szárítás villanyszámláját, annak nem csak a családi kassza, hanem a bolygó is hasznát láthatja.
