Brit tudósok szerint 36 intelligens civilizáció lehet a galaxisunkban

Szigorú peremfeltételek mellett, hosszas számítások eredményeként született meg az az elég határozott becslés, miszerint több tucat, de legalább harminc kommunikációra képes civilizáció fejlődhetett ki a Tejútrendszerben – amennyiben a földi élet kialakulása mintaként alapul vehető.

Christopher Conselice, a University of Nottingham asztrofizikus professzora és csapata legalábbis ezt tette közzé egy mai sajtóközleményben.

There should be at least a few dozen active civilizations in our Galaxy under the assumption that it takes 5 billion years for intelligent life to form on other planets, as on Earth.

Dióhéjban arról van szó, hogy az emberiség számara egy hosszabb ideje fennálló feszítő kérdés, hogy vajon a Föld lehet-e az egyetlen széles ez Univerzumban, ahol az evolúció során létrejöhetett értelmes élet. A lehetséges földönkívüli civilizációk számát megbecsülni éppen ezért nagyon komoly kihívásokat tartogat.

Az Astrophysical Journal szakfolyóiratban közölt értekezés egy új megközelítésben vette górcső alá a probléma gyökerét, abból a feltételezésből kiindulva, hogy ha más bolygókon is a miénkhez hasonlóan alakulhatott ki intelligens élet, az asztrobiológiai Kopernikuszi határ (Astrobiological Copernican Limit) kozmikus léptékben 5 milliárd év alatt tette azt lehetővé.

Tom Westby, az értekezés fő szerzője mindezt a következőképp taglalta:

The classic method for estimating the number of intelligent civilizations relies on making guesses of values relating to life, whereby opinions about such matters vary quite substantially. Our new study simplifies these assumptions using new data, giving us a solid estimate of the number of civilizations in our Galaxy.
The two Astrobiological Copernican limits are that intelligent life forms in less than 5 billion years, or after about 5 billion years – similar to on Earth where a communicating civilization formed after 4.5 billion years. In the strong criteria, whereby a metal content equal to that of the Sun is needed (the Sun is relatively speaking quite metal rich), we calculate that there should be around 36 active civilizations in our Galaxy.

A korábbi módszerek a civilizációk kialakulását olyan értékek megtippeléséhez társították, amelyek az élet kialakulásán alapultak és az egyes vélemények már itt jelentős eltérést mutattak. Az új tanulmány leegyszerűsíti a kérdést, új adatok használatával szilárd alapokra helyezve a civilizációk számának megállapítását a galaxisunkban. A Napunk fémtartalmát szigorú feltételként hozzáadva (ami viszonylag gazdag fémekben) a képlethez, a kalkuláció eredményeként 36 körüli érték jött ki a Tejútrendszer lehetséges aktív civilizációnak számára.

A csavar a történetben ott jön elő, amikor kiderül, hogy az ilyen életformák közötti távolság átlagosan 17000 fényév és hiába vannak hozzánk hasonló rádióforrásaik, televízióadásaik és műholdas kommunikációjuk, mivel a Földön ezek alig 100 éve léteznek, a jelenlegi technikai színvonalunk mellett az észlelésük komoly nehézségekbe ütközik, arról nem is beszélve, hogy arra sincs bizonyíték, hogy a hasonló civilizációk több tízezer évet egyáltalán túlélhettek.

Our new research suggests that searches for extraterrestrial intelligent civilizations not only reveals the existence of how life forms, but also gives us clues for how long our own civilization will last. If we find that intelligent life is common then this would reveal that our civilization could exist for much longer than a few hundred years, alternatively if we find that there are no active civilizations in our Galaxy it is a bad sign for our own long-term existence. By searching for extraterrestrial intelligent life — even if we find nothing — we are discovering our own future and fate.

Summa summárum, a kutatás eredménye azt sugallja, hogy a földönkívüli intelligens civilizációk kutatása nem csak arra jó, hogy idegen életformák nyomaira bukkanjunk, hanem egyúttal megmutathatja, hogy mire számíthatunk a sajátunk jövője kapcsán. Ha az derülne ki, hogy az intelligens élet eléggé általános jelenség, reményt adhat arra, hogy néhány száz évnél tovább is fennmaradt az emberiség, ha viszont nem leljük nyomát aktív civilizációknak, az rossz ómenként megkérdőjelezheti a hosszú távú túlélésünket.

Az idegen élet kutatása tehát – még ha semmit sem is találnánk – a saját jövőnk vagy végzetünk felfedezésére vezethet.