Csőmozi #47: Agybérlet – Black friday

Versenyben volt még a Dr. Bölcsész és Mr. Hyde, valamint a Kétagyú irodalomprofesszor alcímként, de győzött a.

Az eredeti Frankenstein, Boris Karloff a szörny mellett őrült tudósokat is eljátszott nem egyszer, ilyen szerepben rovatunkban is megfordult. A harmincas évek klasszikus Universal-rémei közt a másik nagyágyúval, a mi Bélánkkal (Lugosi) is közreműködött egyre lejjebb ívelő kettős pályaívük számos állomásán, bár ő azért jobban járt a végén a kanálisban, Ed Wood kezei közt a hattyú halálát napi 2 dollárért lenyomni kénytelen LB-nél. (Wood munkásságát ma már körbeugrálják a hulladékrajongó trendi hipszterek, főleg Tim Burton életrajzi filmjének hála, de az érintetteket ez akkor még nem vigasztalhatta.)

A középső korszak jellemző terméke az 1940-es Fekete péntek. A címet nem a későbbi globális fogyasztói lökdösődőünnep ihlette, hanem a cselekményt beindító baleset dátuma, forgatás közben futott még a Péntek 13 munkacím, ha netán marad, Jason Voorhees szülőatyja gondban lett volna.

Az all-star szereposztást ígérő marketing félrevezető: ebben a szabálykövető kis horror-gengszter melodrámában az igazi főhős a kb. teljesen ismeretlen prof. Kingsley (Stanley Ridges). A jámbor angolprofesszor Newcastle messze földön híres egyetemén tanít irodalmat, míg egy akcióból menekülő gengszter az autójával falhoz nem keni. Nem teljesen önzetlen barátja, Sovac doktor (Karloff) ki is próbálja rajta istenkísértő találmányát, és életmentő műtét keretében átülteti belé Red Cannon, a szintén szétkenődött gengszter agyát. A műtét sikerül, a káposzta is megmarad, az irodalomórák újra virulnak a borostyánligás tanulóifjúság nagy örömére, csak a t. bölcsészprofesszor úr néz néha furcsán maga elé, és emlegeti az elrejtett szajrájét.

Ebből már sejthető, hogy doppelganger-történet megy előttünk, a Dr. Bölcsész / Mr. Gengszter páros sötétebb tagját a sunyi Sevac mindenféle körmönfont módokon próbálja triggerelni, hogy kiszedje belőle az elásott 50000 dollár titkát. Abból pedig, hogy a film a doktor kivégzésével indul, amint megtörten lépked a villamosszék felé és gyónásként átnyújtja jegyzetfüzetét az utókornak, ki lehet találni, hogy a kísérlet rossz véget ért. A jegyzetfüzet lapjai hangulatos korabeli inzertként szolgálnak, egyben kiváltanak pár költségesebb jelenetet. A kivitel semmi különös, élükre vasalt szép fekete-fehér stúdióbelsők, a modor meg túl naiv és patetikus hozzá, hogy noir legyen, noha Red Cannon bárban éneklő nője is belefolyik a cselekménybe. Béla a rivális banda fejeként hozza az akcentust, a sötét tudomány effektjeként az áldozat pedig nemcsak személyiséget cserél, amikor váltás van, hanem konkrétan átváltozik gengszterré vagy professzorrá. Hogy egy sima agytól mégis hogyan, homályban marad, aktuális környezetére diáktól dörzsölt bankrablóig mindazonáltal mindig nagy a hatása.

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!