Díjnyertes macskológia
A reológia egy olyan tudományág, amelyik az ismert halmazállapotok közül, úgy mint
- plazma
- gáznemű
- folyékony
- szilárd
- (Bose-Einstein kondenzátum)
leginkább a folyékony környéki ügyekkel foglalkozik. Azért írom, hogy környéki, mert különböző kolloid oldatok, amikor például szilárd halmazállapotút diszpergálunk folyékonyba, egész érdekesen tudnak viselkedni.
Az úgynevezett newtoni folyadékok egyszerűsítve a viszkozitással, azaz a belső súrlódásuk legyőzéséhez szükséges erővel jellemezhetők, a nem-newtoni folyadékok viszont képesek folyékonyként és erő – mondjuk ütés – hatására látszólag szilárd halmazállapotúként is viselkedni.
Az idei fizikai Ig Noble (ez egy tréfás anti-Nobel) díjat egy 2014-es cicológiai tanulmány nyerte, ami szerint a macskák egyszerre képesek szilárd és folyékony halmazállapotra, tehát a reológia kell hogy foglalkozzon velük.
A címadás és a szinopszis magáért beszél:
A kérdés felvetése Schrödinger óta az egyik legmerészebb macskológiai ügyekben:
Can a Cat Be Both a Solid and a Liquid?
Én mondjuk továbbra is azt javasolnám, hogy ne üssétek a macskákat ennek a mélyebb tanulmányozására. Szépek és okosak, ráadásul domesztikálták az embert. Majdnem olyan ügyesek, mint a banán.
Otthonra is kéne – bár egy plazma halmazállapotú macska jobban illene az ionágyúmhoz.
Maga az értekezés az alábbi Reológiai Szemle 16. oldalától olvasható, érdemes:
http://www.rheology.org/sor/publications/rheology_b/RB2014Jul.pdf
