Egy sátánrajongó dobos kalandjai a pokolban
Nem sokan mondhatják el magukról, hogy megjárták a mennyek országát, majd visszatértek. Különösen úgy, hogy előtte magával a Sátánnal randevúztak.
Will Carroll februárja teljesen átlagosan indult. Már ha átlagosnak tekintjük, amikor a kaliforniai thrash metal szcéna színe-java, azaz a Testament, az Exodus és a Death Angel zenekarok elrepülnek Koppenhágába, hogy onnan aztán a The Bay Strikes Back turnén körbehaknizzák az öreg kontinenst.
Ilyen ártatlan kezdetekbe rondított bele a milánói koncert lemondása, miután Lombardiában vesztegzárat rendeltek el az akkor még csak 40 koronavírusos fertőzött miatt. Az élet nem állt meg, további tíz helyszínen csempésztek egy kis boldogságot a különböző országok közönségének megnyílt szívcsakráiba, míg végül a hannoveri záróesemény is a már ismert okokból elmaradt.
Voltak páran, akik már akkor elég szarul érezték magukat, de ezt a fáradtságnak és hasonlóknak tudták be, így nem szakították meg a hazautat San Franciscoba. Az igazi gondok csak leszállás után kezdődtek.
Near the end of the tour, a couple of the guys were really sick. I must have caught it from them because the last three or four nights of the tour I knew I had it. I felt terrible,
A Death Angel dobosaként úgy emlékszik vissza a történtekre, hogy már néhányan eléggé betegek voltak a vége felé és valahogy az utolsó három-négy éjszakán érezte, hogy őt is elkapta a rettegett kórság.
A menyasszonya, Leeshawn Navarro elmesélte, hogy hazaérve bezuhant az ágyba, öt napig fel sem kelt, majd miután csillapíthatatlanul belázasodott és alig kapott levegőt, a California Pacific Medical Center gondjaira bízták. Talán még éppen a legjobbkor, mert ahhoz, hogy a légzését géppel stabilizálják, mesterséges kómában kellett tartani, végül összesen 12 napot tölthetett az intenzíven.
Ami viszont a kómában történt vele, arra nincsenek szavak.
I did have some out of body experiences, I went to hell and Satan was a woman and I was being punished for sloth. I was this giant obese Jabba the Hut type creature. I was vomiting blood and kept on vomiting blood until I had a heart attack which is kind of weird because I had heart failure during my coma.
Számos testen kívüli élménnyel gazdagodott, a pokoljárása során pedig maga a Sátán büntette egy kövér Jabba-szerű lényként mindaddig, amíg a rengeteg vérhányástól szívrohamot nem kapott. Ami talán nem is csoda, mert azon kívül, hogy valóban regisztráltak nála szívrendellenességeket, kiderült, hogy a Sátán egy nő. Amikor azt gondolhatnánk, hogy a megpróbáltatások itt véget is értek, nagyobbat nem is tévedhetnénk, a java csak eztán következett.
I remember rising up from Hell and floating up above my body and once I got to heaven it was horrifying there, too. It was like a Roman orgy and the angels were scarier than the demons.
Miután felemelkedett a Mennyekbe, az egy sokkal pocsékabb helynek bizonyult a korábbi mélységeknél, az angyalok római orgiája egyenesen rémisztőbbnek hatott még a démonoknál is.
Az eszmélés sem ment zökkenőmentesen, a világba való visszatérés egy barátokkal teli kocsmán át vezetett, ez az utolsó, amire ébredése előttről emlékszik, bár nem teljesen tiszta, hogy mit keresett épp egy night club-ban.
My first words to the nurse were: ‘Am I still in hell?’ She just ignored it.
Rá is kérdezett a nővérkénél, hogy a pokolba került-e vissza, akit ez cseppet sem érdekelt, Így vált bizonyossá, hogy ismét az élők világában tartózkodik.
Az orvosai mindenesetre felvilágosították, hogy az akkoriban kezelt négy beteg közül ő volt a legrosszabb állapotban.
He still was near the limits of what we could do with our supportive care, and we were very worried about him,He wasn’t getting worse, but if he were to get worse, there wasn’t much more that we could have done.
Dr. George Horng szerint annyira, hogy ha az állapota a legkisebb mértékben is rosszabbra fordult volna, semmit nem tehettek volna érte.
Hősünk végül még április elején kikerült az intézményből, azóta kénytelen egészségesebb életet élni és amíg tart a kómában elszenvedett izomsorvadásból való felépülése, le kellett mondania a piáról és a füvezésről is.
A pokol és mennyország testen kívüli közelségből átélése a zenei ízlésén nem sokat változtatott, továbbra is szívesen hallgatja a sátánista metált.
I’m still going to listen to satanic metal, and I still love Deicide and bands like that. As far as for my personal life and my experience of what I went through, I don’t think Satan’s quite as cool as I used to.
Viszont a vérhányásba fajuló büntetések után rá kellett jönnie arra, hogy a Sátán egyáltalán nem olyan jó fej, mint azt korábban gondolta.
