Egy vörös hajú lány esetei az összeesküvéssel
Stuart Mária királynői pályafutása nem indult egyszerűen.
Apját, V. Jakabot Henrik (a nyolcadik) seregei lekardozták – a kor szokásainak megfelelően, Mária alig egy hetesen került a trónra. Edinburgh vára épp egy 8 éves ostrom elején volt, VIII. Henrik egy 12 ezer fős hadsereggel támadta meg a várost, mindent kifosztottak és felgyújtottak, egyedül a vár nem adta magát. Ilyen volt akkoriban egy lánykérés, Henrik a kis Edward fiához kérte nőül, Jakab meg nem adta.
A kis Máriát egy éves korában Franciaországba szöktették, ahol később, 15 évesen nőül ment a 17 éves francia királyhoz, az meg két év múlva szépen meghalt. Az ex-király anyja, Aragóniai Katalin közölte, hogy Mária ne is álmodjon a francia trónról, úgyhogy a lány hazatért Skóciába.
Itt némileg vegyes fogadtatásban részesült, mert ugye egy női uralkodóra mindig is sanda szemmel néztek a helyi warlordok, ráadásul francia stílusban öltözködött és viselkedett, aztán meg katolikus is volt, holott időközben a protestantizmus lett a skót államvallás.
Mária úgy döntött, hogy keres egy férjet és akkor onnantól nem lehet kifogása senkinek. Mivel addigra 15 éves korában, hat év uralkodás után Edward is meghalt, nem maradt lehetőség a családegyesítésre.
Szerencsétlenségére végül egy léha, csapodár, iszákos urat sikerült választania, aki csalta fűvel-fával. De azért, hogy bebiztosítsa a Stuart-ház trónon maradását, szült neki egy fiút. Ki nem találnátok, milyen nevet kapott a keresztségben? Igen: Jakab.
Aztán a kis Jakab apját egy napon meztelenül és meglehetősen holtan találták egy felrobbant ház udvarán, természetesen Máriát is összefüggésbe hozták az üggyel.
Nem is nagyon uralkodhatott sokkal tovább, menekülnie kellett az ellene összeesküvők elől és ők az egy éves Jakabot ültették a trónra VI. Jakabként.
Hova is menekülhetett volna? I. Erzsébet brit krirálynőhöz, aki szegről-végről kuzinja volt, hiszen a szintén VIII. Henrik csapatai által lekardozott IV. Jakab felesége VII. Henrik leánya volt.
Talán másra számított, de a következő 19 évet változatos várakban és kastélyokban, de a világtól elzárva, fogságban töltötte szerte a királyságban.
I. Erzsébet ugyanis nem kedvelte a katolikusokat. Sem az összeesküvőket. A katolikus összeesküvőket különösen nem.
A Stuartok régről igényt formáltak a brit trónra, részben ez lett a Jakabok veszte, és hát Mária is nekiállt összeesküvést szőni.
Erzsébet olyan ezer körüli összeesküvőt záratott be addigra, általában kínzás és nem ritkán változatos kivézés lett a vége – a kor szokásainak megfelelően.
Erzsébet kémei elfogták Mária egyik levelét, onnantól nem volt mese, Erzsébet udvaroncai a halálát követelték. Meg is írta a parancsot, azonban végül nem írta alá és nem adta át végrehajtásra. Ennek ellenére Máriát kivégezték.
I. Erzsébet – a szűz királynő – azonban kegyes volt és úgy rendelkezett, hogy halála után – saját utódja nem lévén – Mária fia, VI. Jakab skót király kerüljön a brit trónra. Így lett végül I. Jakabként Skócia, Írország, a teljes brit (gyarmat)birodalom, továbbá a világtengerek, azaz az akkori világ ura.
