Földi paradicsom

Az úgy volt, hogy nem én kezdtem. Az egész paradicsom témát anyám kezdte, mert gyerekkorából emlékezett a nagy léparadicsomokra, amik akkorák, mint egy kisgyerek feje, cserébe sokkal rondábbak, nehezen is lehet őket tárolni vagy szállítani (gondolom, ezért ritkább a piacon), viszont iszonyatosan finomak és olyan házi paradicsomleves van belőlük betűtésztával, hogy még Bernard is hajlandó lenne odaadni érte a fél karját, de legalább a nagylábujját.

Szóval anyám beszerezte a tágabb rokonságból a megfelelő paradicsommagokat, amiknek a felmenői a Trianon előtti időkben még a bácskai földeken paradicsomkodtak (ezért hívtuk őket jugó paradicsomnak, igazodva a korábbi geopolitikai helyzethez), hogy aztán a családdal együtt Somogyba települjenek át, és megszokjanak az ottani talajon. Itt a kép egy visszafogottabb példányról:

A terv az volt, hogy a tejfölös pohárban nevelkedő palánták idővel majd kikerülnek a konyhakertbe. Csakhogy anyám szokás szerint elméretezte a dolgot (amikor kérdeztem, hogy a bunoli Tomatinára is szállítunk-e, kicsit megsértődött), és jóval több palánta várta a kiültetést, mint amennyinek végül hely jutott. Így történt, hogy egy májusi napon az egyik méretes példánnyal a hónom alatt  buszra szálltam (akkor Autóka még sehol sem volt), hogy meg se álljunk a keleti partig (vagyis majdnem).

Paradicsom palántával majdnem olyan jól lehet ismerkedni, mint kutyával, csak az a baj, hogy nem a megfelelő célcsoportot sikerült bevonzanom: elsősorban a két falu között utazó bajszos nénikék körében lettem népszerű. Szerencsére röpke 7 óra alatt otthon is voltunk és a palántának helyet kerestem a zsebkendőnyi erkélyen.

Innen tekintem hivatalosnak edénykertészetem megnyitását.

Hogy milyen tanácsokat adnék kezdő paradicsomtermesztő edénykertészeknek? A legfontosabbak a következők:

  • a paradicsom elég igénytelen növény (a komposztra kidobott rothadó gyümölcs is simán kihajt), de vízigényes. Főleg, ha az erkély déli fekvésű és nyaranta a csúcshőmérséklet eléri a 60 fokot.
  • azért a paradicsom is szereti a tápanyagdús földet és ki hibáztatná ezért. Ha gazdag termést akarunk, ne szarjunk bele a cserépbe, inkább szerezzünk marhatrágyát. Örüljünk, ha találunk 20 literesnél kisebb kiszerelésben, de ha nem, a maradék 19 litert bátran felhasználhatjuk a következő 10 évben, mert nem jár le a szavatossága. A trágya egyébként teljesen szagtalan, földszerű cucc, így a szomszédok megdobálására teljesen alkalmatlan.
  • a paradicsomot kacsozni kell: ki kell törni a hónaljhajtásokat, különben elburjánzik és elfoglalja a kedvenc kávézós székünket. Ne hagyjuk őket elkanászodni, mert szó szerint a fejünkre nőnek.
  • aki arra számított, hogy a lepkék nem találnak meg egy paradicsompalántát a 4. emeleten, azok nagyon el vannak tévedve. Mindenki készüljön fel lelkileg, hogy hernyókat kell szedegetni a növényről. Ezek az állatok kurva nagyot tudnak harapni. Engem harapott már meg több is, tudom, miről beszélek.
  • mondjátok le a júliusi és augusztusi nyaralást, különben az öntözéssel megbízott szomszéd fogja leszüretelni a teljes termést. Igen, mind a 12 szemet.

És talán a legeslegfontosabb:

Ne meséljetek senkinek az erkélyen nevelt paradicsomról, mert mindenki azt hiszi, füvet termesztetek és elkezdenek kuncsorogni.

A fajtát is érdemes megválogatni, mert ha abban reménykedtek, hogy a koktélparadicsomok növénye is kicsi, alaposan meglepődtök majd a 70-100 cm magas paradicsomszörnyeken. Vannak kifejezetten balkonparadicsomok, amik kisnövésűek, jól elvannak a balkonládában vagy nagyobb cserepekben, és a termésük is elég bőséges, érdemes ezekből válogatni.

Kezdő edénykertészeknek, akik lemondtak az erkélyen való darázsnevelés izgalmakkal kecsegtető, de veszélyes hobbijáról, csak ajánlani tudom!

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!