Ha pecázni indulsz a Földközi-tengerre
Akkor nagyjából ugyanakkora eséllyel foghatsz majd műanyag palackot, mint halat.
Miquel Garcia-Herraiz spanyol diplomata szerint jelenleg három kilogramm halra körülbelül egy kiló műanyagszemét jut, de miután egyre több palack, zacskó és ilyesmi kerül a tengerbe, nemsokára utolérheti a szemét a halat. A Földközi-tenger egyébként is erősen szennyezett, és annak ellenére, hogy egyre nagyobb figyelem övezi a szeméthelyzetet a térségben, nem történt komolyabb előrelépés az ügyben.
Sir David Attenborough új sorozatának hatására persze sokan kiakadtak a műanyagszemétre – a halászmadarak ugyanis ezzel etetik a fiókáikat, mert élelemnek nézik, az apró műanyagrészecskék pedig egészen a Mariana-árok fenekéig leszivágorgnak, ahol viszont a fenéklakók építik be az étrendjükbe, így kitörölhetetlenül bekerülnek a táplálékláncba, szóval elég szarnak tűnik a helyzet.
Nem ad okot túl nagy bizakodásra a múlt heti nápolyi EU-s tanácskozás sem: itt megállapították, hogy a Földközi-tengerből begyűjtött szemét 96 százaléka műanyag, de megoldást nem találtak a problémára. Pontos adatokat még nem ismertettek arra vonatkozóan, hogy a műanyag milyen hatással van az élő szervezetekre, illetve az emberekre, de nem valószínű, hogy túl jót tenne az embernek – vagy akár a halaknak. A mikroműanyagok egyes helyeken már az ivóvízbe is bekerültek, úgy tűnik, hogy az Indiában és több más országban megszokott szabályozások ellenére (amelyekben például betiltották az egyszer használhatos nejlonzacsskókat) a szemét koncentrációja növekedni fog, ennek a következményei pedig beláthatatlanok.
