Hegymászás egyszerűen
Nagyon jól lehet szórakozni a hegymászókon, ahogy bokáig leizzadva remegő kézzel húzzák fel magukat a sziklákon, miközben elsiklasz mellettük. Amikor pedig azt látják, hogy ráadásul még emelkedsz is közben, akkor nagyon mókás arcot szoktak vágni hozzá. Tuti, hogy nem mérgesek amúgy, mert némelyik integet is. Olyan furcsa mód, de tudjuk ezt be a stresszhelyzetnek, elég szar dolog felgirhelni a sziklákon.
Sokan kérdezik, hogy miként lehet emelkedni egy olyan repülő eszközzel aminek nincsen hajtóműve. Hegy mellett viszonylag egyszerű dolgunk van, ha rendesen ráfúj a szél. Ebben az esetben a lejtőszél által létrehozott emelőtér teszi lehetővé az emelkedést a hegy mellett a madaraknak és a siklórepülőknek. Mi kell ennek a jelenségnek a kialakulásához? Hát lejtő, meg szél, csókolom.
Kicsit bővebben: ha van egy megfelelően meredek tereptárgy -lehet az hegy, hosszú épület, stb-, amire minél meredekebb szögben fúj rá a szél, akkor kialakul mellette és fölötte egy úgynevezett emelőzóna. Ez azért van, mert ahogy a levegő felgyorsulva kitér az akadályon, lesz egy felfelé mutató komponense is. Bernoulli törvénye segít megérteni a jelenséget, mert amennyiben az áramló közeg sebessége nő, a nyomása csökkenni fog, hiszen az energia-összetevők összessége mindvégig állandó. Minél meredekebb a lejtő, annál nagyobb lesz a gyorsulás, és az emelőtér is. Ebben a térben repülve emelkedni lehet, nyolcasokat leírva a hegy előtt, egészen a tetejéig, sőt tovább. Egy combosabb emelőtér több száz méterrel is kinyúlhat a hegy fölé. Ha stabil szél fúj, akkor orrvérzésig lehet repülni egy hegyen, csak az emberi szükségletek szabnak határt a repülés hosszára vonatkozóan. Nameg a naplemente, ugyebár.
És hogy ne csak a szám járjon, itt egy szemléltető videó. Az elkövető Takáts Pali, akró világbajnok, és professzionális távrepülő versenyző. (igen, rohadtul büszke rá mindenki aki siklóernyővel repül itthon)
39 comments