Hildegard von Blingin’ – bardcore melódiák

Izgalmas heteket tudhatnak maguk mögött a bardcore szcéna rajongói. Hildegard von Blingin’ már rögtön az elején magasra tette a lécet és nem állítható, hogy a folytatásban romlott volna a színvonal.

Álljunk is meg rögtön az elején tisztázni egy feszítő kérdést, nevezetesen, hogy mégis mi az ördög az a bardcore? Aki magában kuncogva rögtön a wikipédiához fordulna, hogy haha, kifogok a furfangos szerzőn és megkukkantom, mielőtt lelőné a poént, azt el kell keserítsem, ugyanis a poszt írásakor még nem létezik ilyen szócikk, tehát a bölcsesség legfőbb forrása számára is ismeretlen. Az izgalmak fokozódása előtt rögtön le is hűteném a kedélyeket, másik jóbarátunk, az urban dictionary egy egészen friss, 2020. június hatodikai magyarázattal siet a segítségünkre:

A genre of music using traditional medieval instruments and vocals to perform a song or tune that was not initially intended to be in a medieval style.

Egy olyan zenei műfaj tehát, ahol középkori hangszereken és énekstílusban adnak elő számokat, holott bárdolatlan módon nem feltétlenül úgy lettek eredetileg meghangszerelve.

A valódi álközépkori  harmóniák mélyelemzését érdemes elolvasni Koala szerzőtársunk tollából:

Miután azt gondolnánk, hogy hurrá, túl is jutottunk a nehezén, jön a következő fogós kérdés: ki lehet Hildegard von Blingin? Nos, nyilván nem Hildegard von Bingen, aki a Stenk szerint a 12. században Európa első sztárzeneszerzője volt, már csak abból kifolyólag sem, hogy meglehetősen halott lehet mostanra. Úgyhogy itt egy névferdítő csalafintasággal állunk szemben, az ártatlan hallgatóságot már az első taktusok előtt megtréfálták. Ezúttal a Genius siet a segítségünkre, miután gugli haver mindenáron Bingeni Szent Hildegárdhoz vezetné félre a nyájas olvasót, a linkre kattintva megkaphatjuk a komplett diszkográfiát, ami nem kisebb sikereket sorakoztat fel, mint a Creep, a What is Love, a Pumped up Kicks vagy akár a Bad Romance.

Az alkotók nem elégedtek meg az újraarranzsálással, középkorizálták a szövegeket is, így Mark Foster és Cornelius Link jóvoltából megismerkedhetünk olyan pazar nyelvi fordulatokkal, mint a

What shall remain if we are twain?
Alack, I beseech
What is love? Lady thou woundest
Thou woundest, mine heart

vagy például a

Robert hath a swift hand
He doth gaze upon the fyrd, and he maketh a plan
And he hath a jaunty cap
Perched upon his head, he is a longbowman

A fanyalgók persze itt-ott ismét előkerültek és kifogásolták, hogy a Creep szövege miért nem medievalizálódott kellő mértékben, de hunyjunk szemet az örök kukacoskodók eltartott kisujjas fintorgása felett és adjuk át magunkat az élvezeteknek, az élmény szinte biztosan garantált.

Enjoy.

Do NOT follow this link or you will be banned from the site!
%d bloggers like this: