Hogyan (NE) vegyünk karórát #14
Felmerült kérdésként, hogy szabad-e, érdemes-e 50-60 éves karórát venni?
A rövid válasz: nem szabad.
De azért tartok én is párat. Ezek viszont kivételek. A zöld Accutronról már írtam. Van némi köze a holdraszálláshoz.
Tudni érdemes a karórákról, hogy ha 50-60 év alatt sok kézen megfordultak, akkor nagyon könnyen előfordulhat, hogy nem lesznek autentikusak. Egy csúnyán átfestett számlap, összelegózott, nem az adott évjáratnak megfelelő szerkezet, más órához való mutató vagy korona lehet a látszólag ép tokban, semmi garancia nincs arra, hogy azt kapod, amit venni szándékoztál.
Külön írtam, hogy eszetekbe ne jusson órabörzéken nepperektől vásárolni. Az interneteken se. A Chrono24 ugyanaz, mint az órabörze, ellenőrizhetetlen egy több évtizedes óra előélete, főleg ha nem értesz hozzá. Ezt úgy vegyétek, hogy én sem vásárolok onnan, nem értek hozzá. Van hogy tok nyitás után egy órás sem tudja elsőre megmondani, van hogy szerkezet szériaszám alapján derül csak ki.
De mit lehet tenni, ha mégis ilyenre fáj a fogad? Léteznek ún. N.O.S, azaz new old stock órák. Ezek valahonnan előkerülnek, hagyatékból, becsődölt órásüzletből, stb. Onnan lehet őket felismerni, hogy eredeti dobozban, nem ritkán eredeti árcédulával bukkannak fel aukciós oldalakon és ha nagyon nagy mázlid van, mások nem figyelnek fel rá.
A fotón a barna Bulova Caravelle például ilyen. Egy egész érdekes kor szülötte, ún. jump-hour, nincs másodpercmutatója, az órákat és a perceket egy sajátos, korabeli digitális elrendezés szerint mutatja.
Női óra, igazából nincs is értéke, a szervizeltetése hatszorosa volt az árának. Viszont garantáltan eredeti és amikor bevittem az óráshoz, így nézte: ez új. Mondom, az. ~60 éves. Nem az órás.
