Hogyan NE vegyünk karórát #5
A #5 résznél folytatjuk a #3 után, mert van egy olyan gyalázatos része az óravásárlásnak, amit tényleg ki kell hagyni.
A #4 a kiplakátolt órabörze. Megbeszéltük a korábbi epizódokban, hogy miért nem veszünk drága órát, azt is, hogy nem veszünk hamisítványt.
Na ez a kettő együtt van a magyarországi órabörzéken. Kerüljétek nagyon nagy ívben. Nagyon nem azt kapod, amire számítanál.
A mai rész viszont arról szól, hogy legálisan hogyan vernek át.
Vegyük például a svájci órákat. Mindenki svájci órát akar, mert svájci és akkor attól egészen svájci lesz.
Svájc egy időben sok-sok kisebb-nagyobb kantonból álló nehezen definiálható államszervezet volt, uralkodó és központi hatalom nélkül. Ezt nagyjából máig is tartják, a kantonok elég önállók, legalább három államnyelv van, szóval eléggé oldschool.
Svájc egyúttal arról is ismert lehet, hogy minden faluban volt legalább kettő óramanufaktúra, azaz ezernél is jóval több óramárka név maradhatott fenn.
Mitől is tartózkodjunk akkor? Mondjuk a reanimált óramárkáktól.
Az évszázadok során, de különösen a kvarcóra korszak beköszöntével rengeteg óragyár csődölt be Svájcban. Ezeket a neveket (és az előéletüket) előszeretettel vásárolják fel távol-keleti óraipari kalandorok, csak hogy lehúzzanak. Ne hallgassatok rájuk.
Olyan, hogy Swiss szinte semelyik komoly brand nevében nem szerepel. Olyan, hogy például Army vagy Military, egyik komoly brand nevében nem szerepel. Az angol nyelvet végképp nem keverik bele a használt három államnyelvbe.
Most így nagyjából betippeltem, hogy itt a szerkiben ki milyen kamu óramárkával tudná lehúzni a vásárlókat nagyon szoxoros áron:
- Bernard: Swiss Steelblade
- Vau: Swiss Fisherboat
- Spacewolf: Swiss Spacepilot
- Blue: Swiss Little Snowflake
Előzmény itt:
