A kedvenc lazacos receptem

Na nem ám én találtam ki. Loptam. Bizony.

Van egy étterem Kismaroson, ami az Öreg Morgó nevet viseli. Az ottani étlapról az (egyik) kedvenc összeállításom a

parmezánkérges lazac, parajos gnocchival

Előre leszögezem, hogy nem tudok gnocchit csinálni, szóval rögtön az elején csalok, és előre elkészítettet veszek. Ezen kívül, nagy meglepetésre kell még lazac, parmezán, spenót és tejszín.

A gnocchival nincs sok gond, be kell dobni forró, sós vízbe, és várni, hogy úszkáljon. Ajánlom, hogy inkább halászd le a víz tetejéről, ahelyett, hogy szűrőbe öntenéd, legalábbis akkor, ha nem akarod szétégetni a kezedet, mint jómagam. Ezután nincs más hátra, forró vajon aranybarnára pirítani, felönteni tejszínnel ízlés szerint (én szeretem, ha sok a szósz rajta) és ráfonnyasztani a spenótot.

A lazac sem egy nagy dolog, a csirke után a legkönnyebben elkészíthető hús. Kivéve persze, ha pikkellyel és némi szálkával veszed meg, mert akkor az agyvérzés kerülget, mire megtisztítod, és már negyedjére hiszed azt, hogy kész vagy, de még mindig találsz benne valamit, és persze az egész konyha úgy néz ki, mintha most mészároltál volna le egy egész akváriumnyi halat. Az meg se lepjen, hogy hetek múlva is találsz majd valahol összeszáradt pikkelyt, az normális.

Ezek után tényleg nincs más dolgod, mint, hogy kitaláld, hogy fűszerezés után a reszelt parmezánt (amit szintén szanaszét szórtál már) milyen módon szeretnéd a hússzeletre rögzíteni úgy, hogy lehetőleg ott is maradjon a serpenyőbe kerülésig.

Megsúgom: lehetetlen.

Persze miközben próbálod a halat egyensúlyozni, hogy ne peregjen le róla minden, a hirtelen mozdulattól, ahogy belefordítod a serpenyőbe, garantáltan mindent összefröcsköl a forró vaj,köztük téged is. (Igen, ezt is vajban. Mindent vajban). Kellemetlen, de megéri, hidd el.

Innen már tényleg egyszerű, megszórod a tetejét is sajttal, és vársz, amíg a lazac a háromnegyedéig megsül, majd fordítasz rajta egyet, és várod a csodát. (5 perc az elején bőrös oldalával lefelé, aztán 3 perc fordítás után). Eközben egy félbevágott citromot is piríthatsz mellette, aminek a levéből előtte egy keveset rálocsolhatsz a lazacra.

Így már nincs is más dolgod, mint jóllakni!

Tipp:

Én ugyan nem csináltam hozzá, de nagyon jól megy mellé, ha apróra vágott paradicsomot és lilahagymát összekeversz, meglocsolsz egy kis ecettel és elfogyasztod a lazac mellé.

Hozzávalók mennyiségéről nem tudok konkrétumot írni, csak kóstolás és látvány után csináltam, kicsit jobb is lett, mint az étteremben.
Ahány főre főzöl, annyi szelet lazac, nagyjából 250 grammos. A köret és a sajt meg csak úgy szemre. Fűszerezés nálam a halhoz csak só és bors, a gnocchinál meg csak só.

34 thoughts on “A kedvenc lazacos receptem

  • December 6, 2017 at 14:06
    Permalink

    Imádom a lazacot, de sajnos, többnyire tenyésztettet árulnak. Az pedig kövér, hormonokkal vagy mivel óriásivá növesztett dögök, fémes ízzel. Nagyon meg kell nézni, mit veszünk.

  • December 6, 2017 at 14:12
    Permalink

    Biztos nem basznám el a jó kis lazacot spenótos gnocchival. Egyszer vittem egy kiló királyrákfarkat az egyik barátomhoz aki szakács, hogy csináljon már belőle valami finomat. Kitalálta, hogy spenótos gnocci lesz mellé, mert hogy jó lesz az. Hát jó szar lett. Soha többet spenótos gnocchi tengeri kajákhoz.

    • December 6, 2017 at 14:29
      Permalink

      Ez a horvátok heppje, hogy mindenhez odavernek egy marék fonnyasztott spenótot. Nem tudsz úgy rendelni, hogy ne lenne a kajádon (szerencsés esetben mellette/alatta) egy marék döglött spenót.

      • December 6, 2017 at 14:34
        Permalink

        Megeszem a spenótot, nincs úgy bajom vele, de többet nem fogom keverni tengeri cuccokkal, mert elnyomja az ízüket. Itt is az volt a baj, a rák ízt akartam kiélvezni, erre olyan szépen elnyomta a spenót, mintha nem is lett volna benne. Pedig ment bele egy kilós zacskónyi.

        • December 6, 2017 at 15:43
          Permalink

          nem kell am sok bele, en sem tomom tele 🙂

    • December 6, 2017 at 14:55
      Permalink

      sajni 🙁

      • December 6, 2017 at 15:07
        Permalink

        M1, így jártam, nem haltam bele.

  • December 6, 2017 at 14:14
    Permalink

    “mindent vajban” 😍😍

    • December 6, 2017 at 14:35
      Permalink

      Van otthon ilyen, saccra 20+ éve. Szerintem egyszer se volt használva. De jó tudni, hogy van, és lehet ki-be pakolgatni a fazékból, mert azt azért üzemeltetjük.

      • December 6, 2017 at 14:44
        Permalink

        De miért nem használjátok? Szerintem tök jó ötlet 😐

        • December 6, 2017 at 17:36
          Permalink

          Mittomén, én kb csak kávét főzni járok a konyhába

    • December 6, 2017 at 14:54
      Permalink

      szerintem megoldom ezzel is 😀

  • December 6, 2017 at 14:26
    Permalink

    Egy főzés Pónival, és ha túlélted, akkor ehetsz finomat, és elégedett lehetsz a fejlődéseddel is. Addigra megtanultál már ugyanis égési sérülést, szúrt és lőtt sebet, továbbá nyílt törést ellátni. Bear Grylls bekaphajta.

  • December 6, 2017 at 14:28
    Permalink

    Ja, amúgy jó étvágyat! 🙂

  • December 6, 2017 at 14:45
    Permalink

    ez nagyon guszta 🙂 mondjuk készen vett gnoccival lényegesen egyszerűbb lehet. én még csak magam csináltam, de az nagyon király

  • December 6, 2017 at 15:58
    Permalink

    Csudaszép! Mókus egy boldog ember! 🙂

    • December 6, 2017 at 16:25
      Permalink

      Merne mást mondani 😀

      • December 6, 2017 at 16:44
        Permalink

        MókusON a férjed?!

        • December 6, 2017 at 17:12
          Permalink

          A férj azért túlzás 😀

          • December 6, 2017 at 17:14
            Permalink

            Úristen!!! A FELESÉGED?!?!?

          • December 6, 2017 at 19:45
            Permalink

            csssss

  • December 6, 2017 at 16:30
    Permalink

    Ok, akkor most elmondom, hogy ezentúl hogyan fogod enni: Hagyod a francba a tejszínt és helyette gorgonzolát teszel a spenóthoz dögivel. Beszarsz behugyozol annyira állat. Ha flancolni akarsz, akkor dobsz rá pirított fenyőmagot, mert az is baromira adja hozzá. Igen ebben az esetben a hal mellett inkább egy másik főételt kapsz, de ez legyen a te problémád 🙂

    • December 6, 2017 at 17:12
      Permalink

      koszi a tippet 🙂 ehes is lettem 😀

  • December 6, 2017 at 17:21
    Permalink

    Erősen gondolkodtam valami lazacos témán vacsorára, meg még eszembe jutott a doveri nyelvhal és szürke garnéla sabayon-espumával, (legyen az bármi is) de hamar visszatértem a valóságba és így marad vacsorára a vajas kenyér, májkrémes kifli kombó, megvadítva 3 dl teával.

  • December 6, 2017 at 18:53
    Permalink

    vigyázzál, mert ki leszel prédikálva megint.
    mi az hogy nem tudol gnocchit IS csinálni, és a lazachúst nem önnön testedből növeszted gondolati erővel, és akkor se szálka, se pikkely…

    • December 6, 2017 at 21:05
      Permalink

      (azt csak nagyon csendesen teszem hozzá, hogy a spenót is fagyasztott volt)

  • December 6, 2017 at 22:18
    Permalink

    Ehhez is jól megy a citromos petrezselymes reszelt sárgarépa.

    • December 6, 2017 at 23:05
      Permalink

      Hmmmm. Ezt ki fogom próbálni. Kell valami savas a lazac meg a tejszín mellé, mert elég tömény.

Comments are closed.

%d bloggers like this: